Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 189 években Pochr Jakabnak hívták a fürdőst.275 276 Batthyány Ádám idejében a „német fürdős” csak 1642-1643-ban fordult elő a németújvári várnép prebendajegyzékeiben,277 és föltehetően nem a várban, hanem lent a városban működött. Mivel akkor ott nem volt fürdőház, ezért kocsmároskodnia is kellett. Mivel ezt nehezményezte, 1643. január 2- án Batthyány Ádám úgy intézkedett, hogy ha „az fördős diffikoltálja az korcsmálást, ... adják az másiknak [az előző kocsmárosnak] vissza, és ennek kérjék meg az Rácz Pál házát az várason, hogy addig lakhassák benne, míg az fördőház elkészöl, s azzal se mulassanak, hanem mennél előbb lehet, csinálják meg, hogy szállhason bele, és végezhetőnk vele felőle”.278 A fürdős 1644-től nem szerepel a prebendajegyzékeken, talán azért, mert már önállóan működött, bár ennek ellene látszik mondani, hogy 1645-ben Batthyány azt parancsolta neki, hogy „senki kedvéért fördőt ne csináljon”.279 1651-től Szalónakon is fizetett prebendát az uradalom egy német fürdősnek.280 A patikaházban 1634-ben „köröskörnyül ládák” voltak.281 Amikor ezek tartalmát tíz évvel később, 1644 januárjában Rohoncra szállították, Szily István komornyik „gyalog emberek által tizénhét kosárral és puttonnyal” küldte a törékeny üvegeket, a többit pedig szekerekre rakatta.282 Valószínű, hogy itt főként azokról az orvosságokról volt szó, amelyeket Batthyány Ádám anyja dobrai patikájából örökölt.283 A patikával közvetlen kapcsolatban állt a vízégető ház, ahol a különböző gyógynövényekből desztillálással állították elő az orvosságként használt „liktáriumokat”. Az 1630-as években a vízégető fazekakat egy „grádics alatt való boltban” őrizték, majd 1643/1644-ben új vízégető ház készült, talán az addigi fürdőház helyén.284 275Vö. Takáts Sándor: Régi magyar fürdősök. In: Takáts: Tarló 277-288.: 283.; Bencze József: A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és a gőzölésről. Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicinae Hungarica / Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 7 (1959) 13.; Kincses: Liktárium 48-49. 276MOL P 1322. Föld. fám. n° 228., 274b., 278b., 293. 2'7PrebkvNú 1642-1655. - 1646-ban a fürdőst Kickner Miklósnak hívták (Zimányi: Supplicationum merita n° 196/21). 278,Az minemő memóriáiét adott Kegyelmed [Jobbágyi Jeremiás németújvári tiszttartó], arra való valászt, s még azonkívöl való egynihány aprólik dolgokról való memorialénk is”, 1643. jan. 2.: MOL P 1322. Instr. n° 158. 279Jobbágyi Jeremiás németújvári tiszttartó B. Á-nak, 1645: MOL P 1322. Tiszt. n° 28. f. 109. 28obáff. 281InvNú 1634. 282Szily István levele B. Á-nak, Németújvár, 1644. jan. 8.: MOL P 1314. n° 47539. 283P. É. patikájáról: Kincses: Liktárium 45-46.; Koltai: Nagyasszony 77-78. 284Iványi: Vízégetés 9., 12. i I
