Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

AZ UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE

187

35. kép: Németújvár kelet felől. Fametszet, 1856.

A vár épületeinek tetőzete már hiányzik, az egykori kertek helyén pedig fölépült a Draskovich család kastélya, de a templomok és a város házai ugyanúgy néztek ki, mint a XVII. században.

(Vasárnapi Újság 3 [1856] 421.)

A hímes palotából nyugatra - a Magyarországon szokásos elrendezést követve - Batthyány Ádám szobája („háza”), majd hálóháza és író kamarája nyíltak. A hálószoba berendezéséből 1634-ben három asztalt és öt karszéket írtak össze: az úr valószínűleg itt fogadta vendégeit. Az írószobában ( „az én kis kamarámban”, Schreibstübl) állt egy íróasztal kis fiókokkal, amelyben Batthyány többek között a tárház kulcsait, könyveket és késnyélnek való gyöngyházakat őrzött.267 A háló kamara berendezésének legfontosabb darabja egy „aranyazott superlátos” ágy volt.

Az úr szobája egymásba nyílott felesége szobájával, azon túl pedig a fraucimerek (leányasszonyok) háza következett. Ennek az épületszárnynak a végén, a vár északnyugati sarkán lehetett az új kápolna, amelyet Batthyány elsősorban felesége és annak katolikus fraucimerei kedvéért rendezett be

267

,Memoriale”, é. n.: MOL P 1322. Instr. n° 432.