Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
AZ UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 147 közötti személyes rossz viszony is. 1639. január 12-én, amikor Batthyány Ádám embere, Prancsics Gáspár Bécsbe érkezett, Pálffy Pál információi alapján úgy tudósította urát, hogy „Palatinus uram s Csáki László volna Sente után, hogy magoknak vehetnék, de .. .inkább adja őfölsége [III. Ferdinánd] Nagyságodnak, mintsem másnak, de az pénznek, ha lehetne nem csak másfélszázezernek, hanem kétszázezernek kellene lenni, mivel [Pálffy Pál] attúl fél, ha más többet ígér, s annak fognák adni”.64 Két hét múlva, január 26-án a kamara elsőként valóban Batthyány Ádámot „kínálta meg” a semptei vár megvételével. Kérvényét január 31-én Pálffy Pál maga adta át a királynak.65 Eközben Batthyány összeszámolta „az mennyi pénzem volt, másoktól is mit kértem fel”,66 familiárisai, mint Baranyai Tamás pedig elindultak, hogy kölcsönöket szerezzenek a hatalmas, 200 ezer forintnyi összeg megszerzésére. Az Esterházy család sem maradt azonban tétlen. „Nagyságos Uram, megtébolyodtak az emberek,” - írta Baranyai Tamás 1639. február 10-én Nagyszombatból - „mert palatinusné asszonyom őnagysága maga subscribált levelében azt írja ide az pénzes embereknek, hogy őfölsége őnagyságaknak [Esterházyéknak] adta, szememmel láttam.”67 Pálffy maga is ajánlkozott, hogy zálogba veszi a pénz előteremtésére Batthyány valamelyik jószágát - „Újváron kívül”,68 - Körtvélyessy István győri főkapitány-helyettes pedig 32000 forintot ajánlott Körmend zálogbirtoklásáért.69 Az ügy részleteit nem ismerjük, de tény, hogy a győztes nem Batthyány, hanem Esterházy lett. A nádornak 1639. május 7-én sikerült megszereznie Sempte zálogjogát, majd pedig 1642-ben, összesen 250 ezer forint lefizetése után királyi adományul kapta az uradalmat.70 Az ügy miatt úgy látszik, hogy egy időre megromlott a nádor és Batthyány személyes viszonya is, amelyet „jóakaróik” nem késtek tovább élezni. Csáky László például nem 64Francsics Gáspár levele B. Á-nak, Bécs, 1639. [jan. 12.]: MOL P 1314. n° 15390. 65Pálffy Pál levele B. Á-nak, Bécs, 1639. jan. 31.: MOL P 1414. n° 35279. 66MOL P 1337. 1. cs. n° 2, p. 36., 55. Bl Baranyai Tamás B. Á-nak. Nagyszombat, 1638[! 1639]. febr. 10.: MOL P 1314. n° 2113. - Ld. még további leveleit, uo. n° 2114-2115. 68Prancsics Gáspár levele B. Á-nak, Bécs, 1639. [jan. 12.J: MOL P 1314. n° 15390. ,,9Pálffy Pál levele B. Á-nak, Bécs, 1639. febr. 10.: MOL P 1314. n° 35280. - Körtvélyessy István 1613-tól győri lovaskatona, majd tihanyi kapitány, veszprémi főkapitány, 1638-tól győri főkapitány-helyettes volt. Győrben hunyt el 1639 augusztusában. Vö. Pálffy: Veszprém 122., 149-150.; Mikő-Pálffy: Győr 151-152.; Koltai: Lászlóffy 100-101. 70MOL A 57. 9. kötet, pp. 231-234., 435-439. Vö. Eszterházy: Oklevéltár 202-202.; Fejes: Esterházyak 118. - Az uradalom birtokbavételéről: Fejes: Eszterházyak 127.; Merényi Lajos: Esterházy Miklós nádor semptei várnagyának instructiója 1640. TT 26 (1903) 296-300.; Uő: Esterházy Miklós utasítása semptei tiszttartójához 1641. MGSz 11 (1904) 141-147.
