Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
148 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT1 28. kép: A borostyánkői vár délkelet felől, a faluból fölvezető kocsiúttal. Huszka Lajos fametszete, 1859. (Vasárnapi Újság 6 [1859] 41.) kevés rosszindulattal (amelybe ugyanakkor némi „savanyú a szőlő” érzés is vegyülhetett) írta 1642-ben Esterházy Miklósnak Batthyány Ádámról, hogy „most is a semptei disgustus bántja. Bizony nevetnem kellett, tudván az embernek geniusát. Azt hiszem, ha értené, böcsületnek tartaná ezt a praesumpciót [föltételezést] maga felől, noha most is tompában elég hegyes ő, bár ne hegyezzük, sem ujja, sem galléra.”71 Batthyány tehát inkább saját hatalmi régiójában próbálkozott birtokszerzéssel, ott ahol az nem ütközött mások érdekkörébe. 1644. július 22-én megvásárolta Ehrenreich Christoph von Königsbergtől a saját szalónaki jószágával közvetlenül szomszédos, sőt abba szinte beékelődött borostyánkői uradalmat, valamint három kisebb alsó-ausztriai birtokot: Ziegersberget, Thomasberget és Aspangot. A hivatalos vételár összesen 325 ezer forint volt, de lehetséges, hogy Batthyány ebből csak 150 vagy 200 ezret fizetett ki ténylegesen, sőt Thomasberg és Aspang nem is jutott soha a tulajdonába, mivel azok az adásvételi szerződés szerint mindaddig Königsberg feleségé-71Csáky László levele B. Á-nak, Bécs, 1642. máj. 26.: Merényi Lajos: Csáky István és László levelei Esterházy Miklós nádorhoz. TT 5 (1904) 182-217.: 196-197.
