Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

134

,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT'

26. kép: A lékai, kőszegi és rohonci uradalmak határa 1678-ban.

A rajz a Kőszegi-hegységet észak felől ábrázolja. Balra lent Kőszeg városa (1), jobbra lent a lékai vár (16), jobbra fölül a rohonci vár (12) látható. További fontosabb tereptárgyak: 2. Kőszeg régi vára; 4. Cák falu; 6. Velem falu; 7. Szent Vid kápolna; 9. Bozsok kastély; 13. „Gossbrunn” forrás (valószínűleg a Hörmann-forrós); 14. „Kapauner Eichl” nevű tölgyfa, amely arról kapta a nevét, hogy a Nádasdy grófok vadászat közben e fa alatt ettek kappanokat vagy uzsonnáztak; 15. A Lékához tartozó pisztrángos tó; 17. Tó (Teich) falu; 18. Hámor (Hammer) falu; 19. Röjt (Rattersdorf, Rőtfalva) falu; 20. Hármas patak (Dreibachl); 21. Gyöngyös (Güns) patak; 22. Kőszegi szőlőhegy; 23. Röjti szőlőhegy;

24. Rendek (Liebing) falu.

(MÓL Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium [P 108.]

Rep. 89. Fase. B. No 58. p. 338.)

Másrészt viszont attól tartott, hogy Poppel Éva megpróbálja saját birtokait lányai számára átjátszani, noha ezeknek a magyar jog szerint a fiúk is örökösei voltak. Félelmének volt is alapja, hiszen Magdolna húga 1629-ben már megkapta hozományként a szentgotthárdi záloguradalmat.

Batthyány tehát 1634-ben tiltakozást nyújtott be Bécsben a személynőknél „az öregasszonnyal Tárcsán és Rohoncon palatinus uram előtt tett két transactio ellen”,10 majd pedig azt tervezte, hogy királyi parancsot kér az anyai jószágokról való osztálytételre. Ez ügyben 1635 tavaszán Böjthe

szekérrel”: „Memoriale, melyet adtunk István deáknak az míg egy kevéssé az szalónaki tiszttartósagban volt”, 1637. jan. 23.: Inkv 244-247.; MOL P 1322. Tiszt. n° 5. f. 20.