Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
Batthyány Ádám udvari műveltsége 101 A segítségre szükség is lehetett, mert úgy látszik, hogy Batthyány Ádámot valóban megviselték a körülötte kialakult viszonyok, és lelkileg is válságba kerülhetett. Az anyósjelölt, Thurzó Ilona, aki szintén küldött nyilván evangélikus - „könyvecskét”,214 215 1629. december 16-án arra intette, hogy „a mélyen való gondolkodásnak és a gyakorta való italnak békét hagyjon kegyelmed, hanem csak józanságban és könyörgésben mulassa idejét”.216 Karácsonykor úgy látszik, hogy Batthyány még részt vett az ottani református istentiszteleten, mert anyja azt írta neki: „értem |Horvát] Bálint uramtúl, minemű szép Isten igéje hallgatásában, szent nevének dicséretiben foglalatos voltál, az melynek fölött örülék”.217 így ekkor még mindenki abban reménykedett, hogy létrejön a házasság Illésházy Katával, akiről Poppel Éva azt írta: „ha Magyarországban akarsz megházasodni, és hiteden [azaz evangélikus hiten] valót elvenni, én bizony sem szebbet, sem jobbat, sem böcsületesb atyátul, anyáiul és nemzetből valót, sem hozzád illendőbbet nem tudok annál”.218 A házasságnak azonban több jogi akadálya is volt. Az első nehézséget az okozta, hogy az egymásnak szánt fiatalok viszonylag közeli rokonságban álltak egymással: Batthyány Ádám apai nagyanyja, Zrínyi Dorica és Illésházy Katalin egyik dédanyja, Zrínyi Katalin ugyanis testvérek voltak (annak idején egyébként mindkét lány a Batthyány-udvarban nevelkedett).219 Az ilyen közeli vérrokonságot a kánonjog, és ennek nyomán a magyar jog is olyan házassági akadálynak tekintette, amelyet csupán pápai fölmentéssel és királyi engedéllyel lehetett elhárítani.220 A harmad és negyedízű rokonok házassága nem volt szokatlan dolog, főként előkelő családok esetében. Ehhez az esztergomi érsek is megadhatta a szükséges egyházi fölmentést, és egy főrendnek a királyi hozzájárulás megszerzése sem okozhatott nehézséget. Batthyány Ádám esetében azonban Pázmány mégsem adhatott diszpenzációt, mivel Batthyány és Illésházy 214Takáts: Nagyasszonyok 418. 215Iványi: Pázmány 15.; Iványi-Fazekas-Koltai: Pázmány 86 n° 14. 216Iványi: Pázmány 11.; Iványi-Fazekas-Koltai: Pázmány 74 n° 7. 217P. É. levele B. A-nak, 1629. dec. 28.: MLk I. 232. n” 160. B. Á. ekkor Németújváron lehetett, mert 1630. jan. 1-én onnan Irt Vajkovics János körmendi tiszttartónak (MOL P 1314. n° 2354.). 218Iványi: Pázmány 9.; Iványi-Fazekas-Koltai: Pázmány 73. n° 7. 219Vö. Fazekas: Illésházy 13-18. 220Az egyházjogban a koraközépkori szigorúbb szabályok után az 1215-ben tartott IV. Lateráni Zsinat korlátozta negyedízre a rokonságnak azt a fokát, amelyen belül rokonok nem köthettek házasságot. Constitutiones Concilii quarti Lateranensis una cum Commentariis glossatorum. Ed. Antonius García у García. Citta dei Vaticano 1981. 90-91. c. 50. (Monumenta luris Canonici, series A, vol. 2) = X 4. 14. 8. - Ezt a szabályozást vették át a magyar törvények is. Werbőczy: Tripartitum pars I. tit. 14. és 106-108. Vö. Roszner: Házassági jog 192-194.
