Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte

102

.Ifjúságunk ... idejétől fogván’

2. táblázat: Batthyány Ádám és Illésházy Katalin rokonsági foka

Forrás: Függelék.

Katalin között 1629 szeptemberétől még egy házassági akadály lépett föl: a valláskülönbség akadálya. Önmagában ez sem volt leküzdhetetlen, de a Zsinati Kongregáció egy 1597-ben hozott határozata azt írta elő, hogy valláskülönbség esetén nem adható fölmentés a vérrokonság alól.221 így Pázmány sem tehetett mást, mint hogy Batthyány Ádám kérvényét 1630 március elején megfelelő ajánlásokkal a legfelsőbb egyházi hatósághoz, Rómába irányította.222 „Ha tehetségemben és hatalmamban volna a dispensatio dolga, minden akadék nélkül kész volnék arra” - írta 1630. február 16-án Batthyány Ádámnak - „de az pápa akaratjával nem bírok, és arrúl bizonyost nem írhatok, ami nem rajtam áll.”223 Az érsek mindezzel együtt reménykedett az

221Roszner: Házassági jog 197-201., 286.

222Pázmány Péter 1630. márc. 11-én Pozsonyból írott levele pontos eligazítást adott B. Á.-nak arról, hogyan küldje el a kérvényt, valamint az ahhoz szükséges iratokat és pénzt Rómába (Pázmány: Levelek II. 107-108. n° 595.).

223Pázmány Péter levele B. Á.-nak, Nagyszombat, 1630. febr. 16.: Pázmány: Levelek II. 97-98. n° 585.; IvÁNYl: Pázmány 10.; Iványi-Fazekas-Koltai: Pázmány 40. - Nem igaz tehát Takáts Sándor állítása, hogy Pázmány akadályozta meg a házasságot azzal, hogy nem volt hajlandó a diszpenzáció megszerzésére (Takáts: Zrínyi Miklós nevelőanyja 123. Vő. Szilasi: Batthyány Ádám 8.).