Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
Előszó
10 Előszó Az udvarok kutatását az 1970-es évektől a művelődéstörténet, pontosabban a kultúrával kölcsönhatásban vizsgált életmód új szemlélete helyezte ismét előtérbe. „A művelődés kódrendszerének kulcsát” keresve többen úgy találták, hogy a középkori és koraújkori „egyetemes és országos művelődési jelenségek szerves együttélése és állandó kölcsönhatása különösen az udvari kultúra világában tűnik ki”.20 21 Ez a fölismerés alapvetően egy boroszlói születésű, Németországban, majd Angliában élő szociológustól, Norbert Eliastól származott. Elias úgy látta, hogy a koraújkori európai abszolutista uralkodók udvarainak életvitele és reprezentációja viselkedési normákat és társadalmat alakító hatást fejtett ki, és ez központi tényezője volt azoknak a változásoknak, amelyeket ő összességében Sigmund Freud nyomán a „civilizáció folyamatának” nevezett. Ennek során alakult ki a modern ember civilizált eszköztára fizikai és biológiai folyamatainak kulisszák mögé rejtésére. Elias első erről szóló könyve A civilizáció folyamata először 1939-ben jelent meg, de komoly hatása csupán azután volt, hogy 1969-ben újból kiadták másik, kéziratban maradt művével, Az udvari társadalommal együtt.22 Az Elias által leírt modell az 1970-es évektől szerte Európában az udvarok kutatására irányította a figyelmet, de egyben bizonyos tévutat is jelentett. Elias ugyanis néhány, a XVII-XVIII. századi francia királyi udvarra vonatkozó forrás fölhasználásával alkotta meg civilizációelméletét, amelynek bizonyos megfigyelései inspirációt jelenthetnek ugyan a további kutatáshoz - például az udvar, mint a viselkedési normák modellje vagy a ceremónia, mint lehetséges hatalmi eszköz -, egésze azonban az újabb kritika fényében tarthatatlan, és nem képezhet hivatkozási alapot.23 Az udvarral foglalkozó művelődéstörténeti kutatások föllendülésének hatása Magyarországon is jelentkezett. A kutatási eredmények új szempontú, interdiszciplináris összefoglalására az 1984 májusában Pápán Magyar reneszánsz udvari kultúra címmel megtartott tudományos konferencia tett először kísérletet.24 Az újabb szemlélet hatása megmutatkozott az 1987-ben megjelent tízkötetes Magyarország története harmadik kötetének 20Varga J.: Szervitorok. 21R. Várkonyi Ágnes: Az Olvasóhoz. In: MRUK 7-13.: 8-10. L. még Uő: Népi kultúra - elit kultúra. ItK 96 (1994) 525-541., 535-536. 22Norbert Elias: Über den Prozeß der Zivilisation. Soziogenetische und psychogenetische Untersuchungen. Basel 1939. (1. kiad.), Bern-München 1969. (2. kiad.). Magyarul: A civilizáció folyamata. Bp. 1988. Elias: Höfische Gesellschaft. Vö. Klaniczay Gábor. Udvari kultúra és a civilizáció folyamata. In: MRUK 17-51. 23Elias részletes kritikája: Duindam: Myths. L. még: Winterling: Hof 17.; Paravi- C1NI: Hofmodell 134. 24Az elhangzott előadások többsége 1987-ben jelent meg: MRUK.
