Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
Előszó
Előszó 11 művelődés- és társadalomtörténeti fejezeteiben is.25 Makkai László például a XVII. századi művelődéstörténetről szóló részben így határozta meg az udvar fogalmát: „A nem pusztán, nem is elsősorban művelődési célkitűzéseket, de nagymértékben azokat is szolgáló intézmény, az »udvar«, egy-egy nagyúr, illetve a fejedelem szervezett környezete volt a legmagasabb fokú nevelő- és oktatóintézmény, a társadalmi viselkedési normák legilletékesebb fóruma és színpada, mely szorosabban vett tanterv és tanszemélyzet nélkül is iskolaszámba ment, nemcsak a mágnások, hanem a hozzákapcsolódó nemesek, papok, katonák, sőt bizonyos fokig a parasztok számára is.”26 Ennek megfelelően Makkai László rámutatott az udvar társadalmi alapját képező szervitori rendszerre és ennek XVII. századi válságára, továbbá - szerzőtársához, R. Várkonyi Ágneshez hasonlóan - hiányolta a XVII. századi főúri rend és az udvari jelenség monografikus földolgozását.2' Európa-szerte is számos ülésszak és publikáció foglalkozott az udvarok kérdésével, amelynek az 1990-es évektől igazi konjunktúrája lett.28 29 A német nyelvterületen a késő-középkori fejedelmi udvarokkal foglalkozó kutatók meggyőződésévé vált, hogy az udvar a régi Európa legjelentősebb társadalmi képződménye, politikai és kulturális szervezetének legfontosabb intézménytípusa volt, amelynek ismerete a demokráciát megelőző társadalmak megértésének kulcsát jelentheti.26 Emiatt jött létre 1986-ban Kiéiben a Göttingeni Tudományos Akadémia Rezidenciabizottsága (Residenzenkommission), amelyet 1990 óta Werner Paravicini vezet és amely azt a célt tűzte maga elé, hogy „alapokat teremtsen a későközépkori (1200-1600) Német Birodalom új politikai, társadalmi és kulturális központjainak, az udvaroknak és rezidenciáknak, ennek a régóta elhanyagolt jelenségnek a tudomá-25 Péter Katalin. In: MT10 III. 563-567., 573-577., Makkai László: uo. 1507-1516. A XVI. századi részben a szervitori szolgálat leírása a Zimányi Vera által írt társadalomtörténeti részbe került (390-391.), a XVII. századnál viszont a Makkai László által írott művelődéstörténeti fejezet tartalmazza az udvari társadalom leírását, de az R. Várkonyi Ágnes által írott egyik társadalomtörténeti fejezet is szól az udvari szolgálatról, illetve a nemesség civilizációs mentalitásáról (1413-1423.). A familiaritás régi formáinak megszűnéséről: wo. In: MT10 IV. 130. 26Makkai László. In: MT10 III. 1507-1508. 27Makkai László: uo. III. 1865.: ,A kérdés monografikus feldolgozást igényel”. Vő. R. Várkonyi Agnes. In: MT10 III. 1854.: ,A főurak és a köznemesek rendjéről nincs átfogó monográfia.” 28Vö. Auswahlbibliographie von Neuerscheinungen zu Residenz und Hof 1991-1995. Hg. von Christian Halm-Jan Hirschbiegel. Kiel 1995. (MRK Sonderheft 1). Az újabb európai udvartörténeti kutatásokról 1. még: Pálffy: Bécsi integráció 307-308. 29Vö. Werner Paravicini: Die Ritterlich-höfische Kultur des Mittelalters. München 1994. 65—71. (Enyzklopädie deutscher Geschichte 32), Paravicini: Alltag bei Hofe 9.
