Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Balogh Margit Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások Papp Kálmán a megszálló oroszok által a háború utolsó napjaiban agyonló'tt Apor Vilmos után került a győri megyéspüspöki székbe, előtte soproni plébános volt. 1946. május 3-án, hatvanéves korában, még állami jóváhagyás nélkül nevezte ki XII. Piusz pápa, június 16-án szentelték püspökké a soproni Szent Mihály-templomban. Tisztségét húsz éven át, modernkori történelmünk legzaklatottabb évtizedeiben viselte. Életpályája feldolgozásra vár, jelen tanulmány a majdani munkához kíván hozzájárulni az egyházpolitikában sok szempontból fordulópontban minősülő 1948-as évben játszott szerepének bemutatásával: mert ha az árnyékban is, de a történések fősodrában ő is ott volt, így működése, szerepvállalása a Győri Egyházmegye határain túlnövő, értékes színfoltja huszadik századi egyháztörténetünknek.1 * * * Az 1945-1947 közötti egyházpolitika egyik, mindegyik politikai tényezőre - még a Magyar Kommunista Pártra (MKP) is - érvényes tanulsága volt, hogy az egyoldalú kezdeményezések (földosztás, nyolcosztályos általános iskola, kötelező kooperáció, adóztatási jogsegély megvonása, fakultatív hitoktatás) helyett az egyházak és az állam közti vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. Tény ugyan, hogy az MKP, azzal számolva, hogy a békekötés után a szovjetek „hátszele” nélkül kell talpon maradnia, alkotmányellenes eszközöket is felhasznált hatalma stabilizálása érdekében. De minden nyomásgyakorlással, törvénytelenséggel, pozícióharccal, rendőri és bírói terrorral együtt az MKP vezetői is fontosnak és fenntartandónak ítélték a parlamentáris formákat! Ezért igyekeztek a választási csalásokat bagatellizálni, az egyházak sérelmeivel foglalkozni, egyoldalú intézkedések helyett tárgyalni, megegyezni. A ,kötelezettség nélküli” tárgyalási szándékot - még szigorúan csak a tankönyvkiadással kapcsolatban - először 1947. június 12-én jelezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) részéről. A közvetítő Beresztóczy Miklós, a VKM I. ügyosztályának osztályvezetője volt. Ugyancsak az ő jelzéséből tudni, hogy Ravasz László református püspök hajlandó tárgyalni, de csak a katolikusokkal 1 Schematismus 1968. 70—72. Életútja egy másik időszakáról lásd Soós Viktor Attila: Papp Kálmán győri megyés püspök 1956-os naplója. In: Magyar Katolikus Egyház 1956. A Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány évkönyve 2007. Bp. 2006. 115-122.
