Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
40 Balogh Margit közösen. A prímás utasítására, de már távollétében2 Drahos János érseki általános helytartó levélben kérte ki három ordinárius - Grősz József kalocsai érsek, Czapik Gyula egri érsek és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök - véleményét a tárgyalások igenléséről vagy elutasításáról. Czapik érsek táviratilag válaszolt: „Igen tárgyalásra. Kalocsai érsek illetékes. Hozzájárulás püspöki karé, de prímással együtt.”3 Grősz József kalocsai érsek azonban gyakorlatlan volt oktatásügyi kérdésekben, így az „egységes tankönyvek” tárgyalására (1947. június 24.) végül is szakmai küldöttet delegáltak: a katolikusokat Kürti Menyhért, a Katolikus Iskolai Főhatóság elnökfőigazgatója képviselte. 1947 második felében azonban a tárgyalások megakadtak. Az egységes tankönyv kérdése egymásra mutogatásba csapott át: az állam képtelen volt időre megfelelő mennyiségű - és szellemiségű!4 - könyvet nyomattatni, az egyházak pedig nem fogadták el, hogy ne használhassák régi tankönyveiket. Az új egyházpolitikai irány - diktátum vagy egyezség? Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára (egyben államminiszter) a párt funkcionáriusainak III. országos konferenciáján, 1948. január 10-én a demokrácia aktuális feladatának sorolta „az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezését’, és a katolikus egyházat élén Mindszenty Józseffel a magyar nép ellenségének nevezte.5 Az 1948-as esztendő így már nem csupán az egyházak rendszabályozása, hanem egy „háború” első igazán komoly éve lett, összefonódva a személyes ellenséggé nőtt Mindszenty József közéletből való kiiktatásával. A Rákosi szavai beismerése volt annak, hogy a vallást és az egyházakat nem sikerült alávetni. Az új egyházpolitikai irány pedig nem jelentett kevesebbet, mint hogy a vallás és a kereszténység első számú ideológiai ellenséggé lépett elő, az egyház és az egyháziak mint ,klerikális reakció” a proletárdiktatúra építését akadályozók gyűjtőmedencéje lett. A baloldal a feladat végrehajtásához tárgyalásokkal kezdett hozzá, amikbe Rákosi Mátyás személyesen kapcsolódott be. De míg fél évvel korábban a kötelező hitoktatási kérdésben elveszített csata ébresztett fel egy kényszerű egyeztetési kedvet, most egy választásokban megerősödött párt vezérének fenyegető diktátuma közeledett a baráti jobbnak álcázott tárgyalások képében. A kényszerűség diktálta lépéshátrány viszont áttevődött az egyházi oldalra. A protestáns egyházak és az izraelita felekezet belement egy önemésztő kompromisszumba: 1948 végére tető alá hozták az állammal kötött megállapodásaikat. Szorongatottságuk enyhült is valamelyest, de paradox módon ezek a vallási közösségek úgy bízhattak fennmaradásukban, hogy közben tudomásul vették a marxista történelemszemlélet 2Mindszenty József esztergomi érsek 1947. június 13-án az ottawai székesegyház 100 éves jubileuma alkalmából tartandó Mária-ünnepségekre, illetve Mária-világkongresszusra elutazott Kanadába, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba látogatott, és július 11-én tért haza. 3Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Irattára (a továbbiakban: MKPK Irattára), Egri Föegyházmegyei Levéltárból (a továbbiakban: EFL) átvett iratok, Episcopi Hungáriáé 3021/1947. Távirat, beolvasva: 1947. június 21. de. 1/2 9. 4 A VKM politikailag elégedetlen volt az elkészült tankönyvekkel, így a Kosáry Domokos által írt új történelem-tankönyvvel is. MÓL XIX-1-j 34-340.060/1948. 5 Rákosi Mátyás: A fordulat éve. Bp. 1948. 306.
