Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Johann Karall: A győri székeskáptalan horvát anyanyelvű kanonokjai a 18. századtól
Mag. Johann Karall A győri székeskáptalan horvát anyanyelvű kanonokjai a 18. századtól A székeskáptalani kanonokok azon papok közösségét alkotják, akik a székesegyház ünnepi istentiszteleteit végzik, és emellett ellátják azokat a feladatokat is, amelyeket az egyházjog vagy a megyéspüspök rájuk bíz. A székeskáptalanok felállítása, módosítása vagy feloszlatása az Apostoli Szentszék hatáskörébe tartozik.1 Ahol több pap dolgozott együtt - különösen a székesegyházakban - ott többnyire közös életet éltek, amelyet egybekapcsoltak a közös zsolozsmával és a lelki olvasmányokkal. Mivel a kánonok, az egyházi törvények szerint élték életüket - ezt a közösségi életet kánoni életnek is hívták -, vagy mivel egy templom jegyzékébe iratkoztak be, kanonokoknak nevezték őket.2 Már a 4. és 5. században is találkozhatunk papi közösségek kezdeményeivel, a monasztikus életmóddal szemben éppen a kanonokokság formálódott ki. Az ő szemük előtt az apostoli élet lebegett eszményképként. Legnagyobb támogatói Szent Ágoston, Hippo püspöke (354. november 13., a numidiai Tageste - 430. augusztus 28., Hippo) és Nagy Szent Gergely pápa (540 körül, Róma - 604. március 12., Róma) voltak. A 10. században hanyatlani kezdtek a közösségi életformák, és ezek részleges felbomlása következett be, az egyházi vagyont pedig felosztották. A gregorián reform minden tőle telhetőt elkövetett a káptalanok megújításáért, és a kanonokok egy része valóban átvette a reformot.3 A győri püspökséget az 1000. év környékén alapította Szent István király. Az alapítólevél sajnos nem maradt fenn, de már egy 1009-ből származó oklevél megemlíti a győri püspökséget, amely a pécsi püspökség határaival összefüggésben kerül szóba. A mind a mai napig létező főesperességek is ebben az időben jöttek létre.4 A győri székeskáptalant szintén Szent István idejében alapították. Az első név szerint is ismert kanonokot Ananiasnak hívták,5 aki 1116-tól 1131-ig II. István udvarában szolgált. A székeskáptalan pecsétje 1269-ből maradt fenn. A Madonnát ábrázolja a gyermek Jézussal.6 1 Codex Iuris Canonici. Codex des kanonischen Rechtes. Kevelaer 1984., Can. 503. ff. 2Konrad Algermissen: Kirchengeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Celle 1956. 200. 3Lexikon für Theologie und Kirche. V. Freiburg im Breisgau 1960. 1287-1288. AKiss Tamás (szerk.): A Győri Egyházmegye Ezer Éve. Győr 2000. (a továbbiakban: Kiss: Győri Egyházmegye) 21. 5Bedy: Győri káptalan 301. ®Kiss: Győri Egyházmegye 25.
