Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Johann Karall: A győri székeskáptalan horvát anyanyelvű kanonokjai a 18. századtól
236 Mag. Johann Karall A győri székeskáptalan manapság a következő méltóságokból áll: nagyprépost, olvasókanonok, éneklőkanonok, őrkanonok, pápoci prépost, győrhegyi prépost, főesperesek és egyszerű kanonokok.7 Már a 16. és 17. században is magas tisztségeket töltöttek be a győri székeskáptalanban horvát anyanyelvű kanonokok. Elég csak Draskovich Mátyás (1591- 1604, nagyprépost), Wukovych György (1593-1598, pápai főesperes), Paulesich Miklós (1643-1649, rábaközi főesperes), Wlahovich János (1647-1648, mesterkanonok), Bellesich Péter (1648-1683, több tisztséget is betöltött a győri székeskáptalanban), Kuzmich Péter (1672-1686, kanonok) vagy liptófalvi Dvornikovich Mihály (1672-1699, kanonok) nevét megemlíteni.8 A következőkben a 18. századtól napjainkig előbukkanó kanonokokról kell részletesebben szólnunk. A kanonoki kinevezések sorrendjét Dr. Bedy Vincétől vettük át, 1938-tól kezdődően pedig saját kutatásokból merítettük az adatokat. A 18. század kanonokjai Ribics József Márton (1702-1718). 1659 körül született Büdöskúton (Steinbrunn), 1683 körül szentelték pappá Győrött. Győri egyházmegyei szolgálatát még 1683 kezdte Pecsenyéden (Pöttsching) plébánosként, ahol két évig működött. 1685- ben vikárius Unterwaltersdorfban, 1685-1688 plébános Senningben, majd 1689- 1691 ismét káplán Zwentendorfban. (Mindhárom említett plébánia a bécsi érsekség területén található.) 1692-től 1702-ig Nezsider (Neusiedl am See) plébánosaként működött.9 Győri kanonokként a következő szolgálatokat látta el: komáromi (1704-1710), majd locsmándi (1710-1713) és 1713. április 5-től haláláig soproni főesperes. 1713-ban a Szent Miklósról elnevezett ercsi apátság címzetes apátja lett. Ribics kanonok nem tudott magyarul. 1718. június 8-án hunyt el Győrött.10 Szgodics András (1713-1743). 1665 körül született Darufalván (Drassburg). 1694-1698 peresznyei, 1698-1703 hidegségi plébános, 1703-1713 a győri káptalan német káplánja.11 1713. április 6-án nevezték ki győri kanonokká. Ebben a minőségében számos funkciót betöltött: komáromi (1713), rábaközi (1713), pápai (1713-1716), locsmándi (1716-18) és mosoni (1718-1730) főesperes. 1718-1720 a győri szeminárium rektora volt, 1730-tól haláláig olvasókanonok,12 1725—1728 a „Pium foedud’ papi közösség igazgatói tisztségét viselte. 1732-ben a horvát evangéliumoskönyv (Horvaczko evangyelye) mecénásaként tüntette ki magát.13 1743. május 15-én hunyt el Győrött.14 7Győregyházmegyei Almanach. Schematizmus Dioecesis Jaurinensis. Győr 200Г. (a továbbiakban: Almanach 2001.) 41-42. 8Bedy: Győri káptalan 392. ff. 9 Búzás József. Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. IV. Teil (Burgenländische Forschungen 55). Eisenstadt 1969. (a továbbiakban: Búzás: Visitationen) 197. 10Bedy: Győri káptalan 454-455. 11 Búzás: Visitationen 385. 12 Bedy: Győri káptalan 457-458. 13 Ludwig Kuzmich: Kulturhistorische Aspekte der burgenlandkroatischen Druckwerke bis 1921 mit einer primären Bibliographie (Burgenländische Forschungen, Sonderband X). Eisenstadt 1992. (Kuzmich: Aspekte) 54.
