Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
62 Bana József célú egyesület ne alakuljon. Az egyesületi életben kirívó eseteket, így alapszabályvagy államellenes működést nem találtak. A korszakhoz kötődik az első egyesületi törvény - 1938. XVII. te. ennek célja azonban nem az egyesületi szabadság kodifikálása volt. Az egyesületi szabadsággal kapcsolatos visszaélésekről szólt. Megalkotta a tilos egyesület fogalmát, amin a többi között a láttamozott alapszabály nélkül működőket értette. A törvényre hivatkozva 1939 szeptemberében megtiltották új egyletek alakítását. Az egyesületi jog korlátozásáról szóló rendelkezéseket 1940-ben módosították. Lehetővé tették az országos közérdekű egyletek alapításán túlmenően kisebb helyi jelentőségű egyletek alakítását, „amelyhez hasonló célú egyesület az illető városban nincsen, de működése helyi viszonylatban közérdekű így engedélyezték közművelődési, jótékonysági, gazdasági, sport- és tudományos egyesületek alakítását. Szigorították azonban az alapszabály láttamozását, és az új alapszabály jóváhagyására csak a belügyminiszter volt jogosult. 1943 szeptemberében a szigorításokat kiterjesztették a kulturális, közművelődési egyesületekre is. Évi rendes közgyűlési jegyzőkönyveik másolatát fel kellett terjeszteniük a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének, amely az ilyen célú egyletek működéséről évenként jelentést tett a Vallás- és Közoktatási miniszternek. Az egyesületi élet rövidesen jelentős hanyatlásnak indult. A Szálasi-éra a korporációs rendszer bevezetésével egyidejűleg megszüntette az érdekképviseleti egyesületeket, majd a belügyminiszter felügyeleti joga alapján a kulturális egyesületek működését is beszüntette. Az egyesületek felszámolása A II. világháborút követően a Fegyverszüneti Egyezmény 15. pontja lett a jogi szabályozás kulcspontja. Ennek értelmében a „Hitlerbarát”, „fasiszta” és az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges egyesületek és szervezetek feloszlatása történt meg, vagyonuk lefoglalásával egyidejűleg. A szervezetek feloszlatását miniszterelnöki rendelet értelmében hajtották végre. Az egyesületek felülvizsgálata 1945 nyarán indult meg. Ennek megfelelően felterjesztették alapszabályukat és jelentést írtak, amelyben beszámoltak működésükről, a személyi változásokról és a tisztviselők igazolásáról. Az egyletek a beszámolási kötelezettségnek késve és részben tettek eleget. Az egyesületi élet felügyeletét ekkor a polgármester látta el. Ez alól kivételt az iskolai önképzőkörök, az ifjúsági, valamint a vallási egyesületek képeztek. Ezek közvetlenül a kultuszminisztérium hatáskörébe és felügyelete alá tartoztak. Bizonyos ellenőrzési jogot különösen a közigazgatási szervezet újjáépítése, és kezdeti működésének időszakában a Nemzeti Bizottság is ellátott. Az említett hatóságokon kívül a Szövetségi Ellenőrző Bizottság is figyelemmel kísérte az egyesületi életet. Kimutatást is vezettek az egyesületekről. 1946-ban jelentősen növelték a belügyminisztérium szerepét azzal, hogy valamennyi „fasiszta” párt, szervezet, egyesület feloszlatását hatáskörébe utalták. A kommunista befolyás alatt álló minisztérium fokozatosan kiterjesztette a „fasiszta” egyesület jelzőt. Új egyesületek alakulásánál előzetesen felmérték a tagság létszá-