Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
Kísérlet a Győr városában működő vallásos egyesületek 63 mát, rendőrhatósági jelentést készítettek, sőt felderítették az alapítók politikai előéletét. Az egyletek az új társadalmi struktúrában másként működtek. Számosán beszüntették tevékenységüket, hiszen társadalmi bázisukat elvesztették. A lassú újjáéledés oka az is, hogy anyagi bázis nélkül maradtak, de legfőbb oka, hogy 1945 tavasza a közösségekre más, súlyosabb feladatokat rótt, mindenek előtt a közellátás, az élet normalizálása, beindítása volt a legfontosabb, ehhez képest az egyesületeknél fellelhető különféle célú közösségi szinten megoldandó problémák perifériálisnak számítottak. Az 1945 és az 1949 közötti években a koalíció pártjai az egyesületi mozgalmat felhasználták politikai céljaik elérésére. A koalíciót követő új politikai berendezkedés azonban nem tartotta szükségesnek a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő, ezekre építő társulatokat. A koalíció felszámolásával, a polgári politikai struktúra szétzúzásával egyidejűleg az egyesületi rendszert is felszámolták. 1950-re népünk életében tehát újabb fordulat állt be, az egyesületeket elsorvasztó, az önkezdeményezést meggátló politikai törekvés célt ért. Az állami centralizáció a totalitárius politikai struktúra kiépítésével megszűntette a társadalmi önszerveződések e formáját, mivel veszélyt látott bennük.6 Felekezeti egyesületek Az egyesületek további jelentős csoportját a felekezeti egyletek alkotják. Az ilyen jellegű egyletek száma nem volt szoros összefüggésben a felekezet létszámával. A felekezeti egyesületeket több csoportra bonthatjuk. Fejér megyében az alábbi csoportokat különböztethetünk meg: vallási egyesületek, amelyek minden esetben felekezeti alapon szerveződtek, a felekezet vallási és erkölcsi életének fejlesztésén fáradoztak. Kulturális egyesületek, amelyek közül kiemelkedik a zsidóság kultúráját, hagyományait őrző egyletek száma. Társaskörök, amelyben a legnagyobb számmal a leány- és legényegyletek szerepelnek. Gazdasági jellegű érdekképviseleti egyesületek csoportjára, valamint az önsegélyező egyletek mellett a legnagyobb számban megjelent jótékonysági egyesületekre. Ez utóbbiakban kiemelkedőek a nőegyletek, amelyek a szegénysegélyezésben vittek döntő szerepet.7 A legintezívebb egyesületi élet az izraelita felekezetnél figyelhető meg. Sajátos kultúrájuk ápolása nem szorítkozott a hitközség falai közé, amelyeket a nyilvántartások szintén az egyesületek közé soroltak. Társulásaik elsődlegesen a segélyezésre, majd a hagyományőrzésre törekedtek. Az egyesületek közösségmegtartó és hagyományápoló szerepe leginkább ezekben az egyletekben mutatkozott meg, amint az más felekezetek esetében is megfigyelhető. A jótékony nőegyletet, a krajcáregyletet és a Chevra-Kadischa szentegyletet (ez egyben betegsegélyző és temetkezési egy-6 Az ezt követő korszak egyesületi vonatkozásairól adatok nem állnak rendelkezésünkre, így bemutatásától most eltekintünk. 7 Csurgat Horváth József: Fehér megye és Székesfehérvár egyesületei. Székesfehérvár 2000. (Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára, kézirat)
