Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
60 Bana József részt aktívan a munkában, többségük inkább tagsága révén anyagilag támogatta a kitűzött feladatokat. Az egyleti tagság vállalása felületes érdeklődés és sikeres tagtoborzó kampány eredménye volt. A társadalom egyes rétegei eltérő mértékben vettek részt az önszerveződésekben. A lakosság polgárosultabb része több egyesületben is rendelkezett tagsággal, és valóban jelentős azoknak a rétegeknek a száma is, amelyek nem kötődtek az egyleti mozgalomhoz. Az ilyen irányú kutatást nehezíti, hogy elvétve maradtak fenn olyan egyesületi irattárak, amelyek a taglétszámon túlmenően a tagság névsorát is tartalmazzák. Pedig a legfontosabbat azonban az egyesületeken belüli és egyesületek közötti kapcsolatokban a tagok személyes kötődése jelentette. Az egylet típusa alapvetően meghatározta a taglétszámot, a legnépesebbek az önsegélyező és az érdekképviseleti egyesületek voltak. A nők részvétele lényegesen kisebb volt a férfiakénál. A nők jelentősebb szerepet a jótékony és a segélyző egyesületeknél vittek, így tagságuk is ezekben volt meghatározó. Az egyesületi tagság mellett meghatározóak voltak az alapító és a pártoló tagok, akik döntő szerepet viseltek az egyesület anyagi támogatásában. Az alapító tagok a kör alakulásakor befizetett nagyobb összegű támogatással biztosították az egyleti vagyon alapját, míg a pártoló tagok éves tagdíja az egyleti jövedelemnek képezte jelentékeny hányadát. Az alapító tagok részvétele különösen az említett jótékonysági célúaknái volt meghatározó. A fővédnök, tiszteletbeli elnök, díszelnök és egyéb hasonló tisztségekkel az egylet támogatását segítették elő. Ezekre a tisztségekre a vezető közigazgatási tisztviselők mellett a közélet számos prominens személyiségét kérték fel. A társadalmi támogatottság mellett megjelent az egylet anyagi érdeke is. Az önszerveződések munkájába való bekapcsolódás, a tisztikarban és a választmányban történő részvétel aktív közéleti tevékenységet és szereplési lehetőséget jelentett. Népszerűséget, ismertséget, politikai befolyást az egyleti szereplés során lehetett szerezni. Ezért számosán nem csupán egy egylet tisztikarában voltak jelen, hanem több egyesületben is képviseltették magukat. Egyesületek a két világháború között A 20-as években az említett jogszabályokon kívül több utasítás, rendelet szabályozta az egyesületi nyilvántartások készítését, vezetését. Ekkor fektették fel Győr egyesületi törzskönyvét is. Ezeket a nyilvántartásokat hiányosan vezették, többnyire a fennmaradt alapszabályokkal rendelkező egyesületeket vették utólagosan nyilvántartásba. Az országos egyesületek helyi csoportjait jelentős részben kihagyták a törzskönyvből. A nyilvántartás több esetben a módosított alapszabály jóváhagyásának időpontját tüntette fel az egylet alakulásának időpontjaként. A nyilvántartások készítésének megkönnyítésére 1922-ben belügyminiszteri rendelet szabályozta és egységesítette az alapszabályok formai és tartalmi elemeit is. Ezzel az intézkedéssel megszűnt a dualizmus korára jellemző állapot, amely az egyesületeknek nagyfokú szabadságot adott legfontosabb okiratuk, az alapszabály megszerkesztésében.