Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Bana József: Kísérlet a Győri városában működő vallásos egyesületek meghatározására (1737-1950 között)
KÍSÉRLET A Győr városában működő vallásos egyesületek 59 Az 1852. november 26-i császári pátens vaspálya és gőzhajózási társulásokat, gyarmatosítási társulásokat, hitelintézeteket, eszmei, tudományos, művészeti, mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari egyleteket említ, míg az 1875. évi belügyminiszteri rendelet politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési és gazdászati egyleteket különböztetett meg. Az egyesületek osztályozása többféle alapon történhet. így megkülönböztetünk politikai, társadalmi, kulturális, szakmai, gazdasági, szociális, jótékonysági, önsegélyző, vallási és sportegyesületeket. Dobrovits Sándor egyesületi statisztikai munkáiban hazafias, vallásos, bajtársi, kultúr, művészeti és irodalmi, tudományos, sport, jótékony, önsegélyző, társas, érdekképviseleti és egyéb egyesületeket különböztetett meg, a fenti felosztást az 1930-as évek egyesületi statisztikai feldolgozásai is alkalmazták.4 Az említett felosztásokon kívül az egyesületek osztályozásának számtalan formájával találkozhatunk. Az újabb levéltári kutatások az 1945-1950 közötti időszak egyesületeit hét csoportra tagolják: szakmai és érdekvédelmi; társasági és kulturális; sport; önsegélyző és másokon segítő; gazdasági céllal alakult; politikai szándékot kifejező; végül az egyházak belső életét erősítő egyesületekre. Megkülönböztetünk egyesületeket alapszabályaik típusai szerint is. Felosztásuk további lehetséges formája a jogi szabályozás szerint történő tagolás. Az egyesületeket az említett tagolt kategóriákba is nehéz besorolni. Számos egyesület összetett, sokoldalú cél szerint működött. Alapszabályaikban is több kategóriának megfelelő célt tűztek ki, így tipizálásuk csak oly módon lehetséges, hogy az egylet által meghatározott „fő célt’ tekintjük a besorolás alapjául. A kitűzött céloktól több egylet eltérő tevékenységet is folytatott. Számos egyesülési forma között találunk az egyesületekkel rokon fogalmakat is. így megemlítendő, hogy az ipartestületeket is egyesületként tartották számon, holott elsődlegesen érdekvédelmi szervezetek és kényszertársulások voltak - szemben az ipartársulatokkal, amelyek a közösségi érdeken alapuló szabad társulásokként jöttek létre. A segélyegyesületek jelentős része a hitelszövetkezetek közé tartozott, bár esetükben a kölcsönpénztár megnevezés lett volna pontosabb. Tulajdonképpen a hitelszervezet alsó szintjét jelentették. A későbbiek folyamán ennek köszönhetően inkább pénzintézeteknek tekintették, egyleti alakulásuk oka legfőképp a jogszabályok kategorizáló jellege volt.5 Tagság és tisztikar Az egyletek taglétszámát sajnálatos módon nem rögzítette a statisztika, és más forrásokból sem lehetet megbízható képet nyerni - városi szinten - a tagok létszámára. A kétségtelenül nagy létszámú tagság egyébként sem hitelesen tükrözi a lakosság részvételét az egyleti mozgalomban. A tagoknak csak egy része vett 4Dobrovits: Budapest 3. 5 Bősze Sándor. Az egyesületi hálózat kialakulása a Dél-Dunántúlon a dualista kor kezdő éveiben (1867-1873). (Somogy megye múltjából 21) Kaposvár 1990. 191-220.
