Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Papp Kálmán győri megyéspOspök 51 a váci püspök (Pétery József), de részben Shvoy Lajos székesfehérvári püspök is ellenezték az egészet, mert az „tönkretenné a Püspöki Kar népszerűségét; a Prímás ezenfelül kifogásolta a Quadragesimo anno38 citálását, mert szerinte ma már elavult,”39 Czapik tovább vitázott: javaslata az egyház tanítását és elveit tartalmazza, „a püspökök első kötelessége az Egyház intézményeinek megmentése minden megengedett módon. Olyan vitális érdeket, mint iskoláink nem engedhetjük pusztulásnak személyi érdekeink miatt, illetve egyesek helytelen állásfoglalása miatt.'’40 A prímás azonban meggyőzhetetlen maradt és Czapik felterjesztését a püspöki kar elutasította. A tisztességes (vagy csak tisztességesebb) kompromisszum lehetősége elillant. Igaz, ez az alku már nemigen lehetett volna egyéb, mint - Csoóri Sándor jelképes szavaival élve - a macska kompromisszuma az egérrel. Közben Rómában - némi időeltolódással - olyan hírek terjedtek a sajtóban, miszerint megindult a kiegyezés állam és egyház között. „Az általános helyzetet illetően .. .az emberek ... várják az újabb háborút. Sőt, mintha a Vatikán is egyre jobban számolna az új háború lehetőségével.”41 Péterffy Gedeon, a Magyar Kurír római tudósítójának soraira rímel Bóka Imrének, a prímás jószágkormányzójának egy bizalmas kijelentése: „ A prímás jelenlegi látszólagos passzivitásának oka az, hogy levelet kapott a Vatikánból, melyben jelzik, hogy vatikáni körök áprilisra várják a konfliktus kitörését. Ebben a prímás hisz és ezért visszahúzódása csak taktikai húzás a részéről. Belemegy abba, hogy főpapjai tárgyaljanak, gondolván arra, hogy a tárgyalás úgyis elhúzódik, és a háború kitörésekor a tárgyaló főpapokat, így Czapikot a Vatikán előtt 100%-osan dezavuálni tudja.”42 Ezek a hírek megerősítették Mindszentyt abban, hogy helyes úton jár. Mindszenty hitte és eszerint is cselekedett: a tárgyalásoknak nincs jelentősége, mert megegyezésre úgy sincs lehetőség és a politikai fordulat - akár háború árán is - nem várat sokáig magára. Holtponton Egyetlen írott forrás utal arra, hogy Rákosi és Czapik az iskolaállamosítás előtt, 1948. május 24-én harmadszor is találkoztak, amin Papp Kálmán már nem 38A Quadragesimo anno XI. Piusz pápa 1931-ben kiadott híres szociális enciklikája. Nem szociális reformokat hirdetett, hanem strukturális változtatást tartott szükségesnek a kapitalista termelési viszonyokban, beleértve a tulajdon, a termelés és elosztás szféráját is. 39MPRKL Albert István hagyatéka 4. sz. tétel, ,Római megbeszélések” c. dosszién belül az „Egyház és állam viszonya” c. kézirat. - Czapik tervezetében a Quadragesimo annot a gazdasági államosítások elismerése kapcsán idézte, s idézzük mi is tanulmányunk végén a Következtetések, hipotézisek c. szakasz 1. pontjában. 40Uo. 41ÁBTL A—2004. föl. 181. (a dosszié jobb felső számozása szerint). Péterffy Gedeon ügyvivő levele Mindszenty József bíboros érseknek. Róma, 1948. április 30. - Olaszországban 1947 májusa után az antifasiszta pártok között eladdig meglévő együttműködés véglegesen felbomlott, a kommunisták kikerültek a kormányból és a kormányzásból, s a szocialistákkal együtt opponálták Alcide De Gasperri új kormányát. Megfigyelők szerint a választások egyik nagy tanulsága, hogy a szovjet hadsereg jelenléte nélkül a baloldal nem tud győzelmet kivívni. 42PSzL Horváth Márton hagyatéka. Katolikus egyház (felderítések egyházi vonalon, 1945. december-1948. május), föl. 14.
