Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
52 Balogh Margit vett részt. A találkozó egyébként is eredménytelenül zárult, csupán kölcsönösen elmondták egymásnak a sérelmeket. Az egyházi iskolák államosítása 1948. június 16-án bekövetkezett. Az egyházi oktatószemélyzet a püspöki kar döntése értelmében elhagyta az intézeteket. A tárgyaláspárti püspökökre fokozottan hárult a kiútkeresés. A június 24- ei püspökkari konferencia foglalkozott a szerzetesrendi főnökök állásfoglalást kérő levelével a VKM-mel folytatandó tárgyalásról. Czapik érsek sorra kereste a tárgyalási alapul elfogadható verziókat: négy esztendőre kérjék meghagyni a szerzetesiskolákat, majd mikor Mindszenty elutasította a kivételezést, mondván, morzsák nem kellenek, akkor azt javasolta, hogy a négyéves moratóriumot ne kérjék, hanem ügyesen adják a miniszter szájába, s ne csak a Katolikus Tanügyi Főhatóság elnökfőigazgatója, Kürti Menyhért menjen tárgyalni. Papp Kálmán szűkszavú hozzászólásban az egri érseket támogatta: menjenek minél többen tárgyalni (a bíboros viszont ekkor jegyezte meg, mennyire örül annak, hogy az előzetes megbeszélésekre végül is csak ketten - Czapik és Papp - mentek el a püspöki karból).43 A győri püspök ezt követően, bár környékezték, de már nem exponálta magát, a róla készített ún. hangulatjelentések csupán néhány demokrata néppárti politikussal történt találkozását rögzítették. így Mészáros Ödönnel, a DNP győri szervezetének elnökével, a párt parlamenti frakciójának vezetőjével folytatott tárgyalásokat, aki fájlalta, hogy a bencéseknél nem olyan egységes az álláspont a továbbtanítás kérdésében, mert a bencések egy része bizony szeretne tovább tanítani.44 Az államosított iskolákban végzendő oktatásra kimondott tilalom valóban sokakban válságot idézett elő. Papp Kálmán püspök előbb a győri bencés rendházban parázsló Mindszenty-ellenes hangulatot próbálta leszerelni, majd 1948. szeptember 29-én személyesen mondta ki a verdiktet a kiútkereső szerzetestanároknak: Mindszenty döntése végleges. Egyben közölte velük azt is, hogy további foglalkoztatásukról máris gondoskodtak, plébániákra helyezik ki őket, tíz bencés tanárt pedig a győri szemináriumban megalakított magángimnáziumban fognak elhelyezni.45 Ez az eset azért is került a figyelem középpontjába, mert azokra az egyháziakra, akik már az iskolák államosítása előtt is állami, tehát nem ekkor konfiskált intézményben dolgoztak, nem vonatkozott az oktatási tilalom. A győri bencés gimnázium államosításakor 21 bencés tanár hagyta el az iskolát, ám a mindig is állami Révai Miklós Főreálgimnáziumban továbbra is (legalábbis 1950-ig) szerzetes ruhában taníthatott Arany Paszkál premontrei kanonokrendi szerzetestanár (mellesleg a Nemzeti Parasztpárt tagja).46 A végletesen felszított, sértő és méltatlan Mindszenty-ellenes támadások viszszautasítását, egyúttal a püspöki kar egységének demonstrálását javasolta Grősz József kalocsai érsek a püspöki kar 1948. november 3-ai összejövetelén. Szavai után 43Jegyzőkönyv a katolikus püspöki kar 1948. június 24-ei konferenciájáról. 11. pont. Веке: Püspökkari 1945-1948. 382-383. 44Szombathely, 1948. augusztus 26. ÁBTL 1.2. ÁVO és MÓL XIX-B-l-u 1-4. cs. Politikai hangulatjelentések, föl. 502. 45Szombathely, 1948. szeptember 2. ÁBTL 1.2. ÁVO és MÓL XIX-B-l-u 1—4. cs. Politikai hangulatjelentések, föl. 706. 46 Jegyzőkönyv a püspöki kar 1948. november 3-4. konferenciájáról. 37. pont. Веке: Püspökkari 1945-1948. 432-433.
