Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
50 Balogh Margit mint később bármikor. A fakultatív hitoktatás, az iskolák és egyesületek fokozott ellenőrzése, az iskolaalapítási jog és az egyházi adózási jog megszorítása árán iskolaállítási jog, sajtójog, szabad igehirdetés, egyházkormányzati szabadság. Czapik azt javasolta Mindszentynek, hogy tárgyaljon Ortutayval, de ő kijelentette, hogy „nem tárgyal senkivel sem”.34 A bíboros bizalmatlansága nem volt alaptalan, időközben az egyház és állam közti viszony tovább mérgesedett, egyházi tiltakozás és kormányvádaskodás váltogatta egymást. Április 21-én a két munkáspárt közös politikai bizottsági ülésén hamarosan ki is derült, hogy a politika nem csupán a köztársaság elismertetését kívánja: .. késedelem nélkül hozzá kell látni az iskolák államosításának előkészítéséhez, amelyet az ősszel, az új tanévre már megvalósítunk.”35 Május 7-én Rákosi levélben ismételten kérte Czapiktól a protestáns egyházakéhoz hasonló tartalmú nyilatkozatot, s általában a helyzet normalizálását. Május 16-án kelt válaszában az érsek jelezte: a nyilatkozat ügye nem talált nehézségekre, de a hajlandóságot igen nehezíti az iskolaállamosítás egyoldalú bejelentése.36 A Szabad Nép 1948. május 9-én ugyanis közzétette az egyesülő munkáspártok programnyilatkozatát, amely tartalmazta az egyházi iskolák államosítását is. Nyilvánvaló vált, hogy a Kommunista Párt új, a korábbiaknál jóval radikálisabb koncepciót képvisel. Ortutay Gyula kultuszminiszter pedig május 15-én nyilvánosan is meghirdette az államosítást. Az iskolák fokozatos szekularizációjának programja ismételten vereséget szenvedett, s az iskolák államosításának innen datálható szakasza már nem ismert átmeneti formákat, nem ismert fokozatosságot, hanem egy csapásra, manipulációval, megfélemlítéssel és erőszakkal az egyházi ellenállást ezúttal megtörve végrehajtotta az iskolák államosítását. Az államosítás bejelentése nyílt hadiüzenet, egyoldalú diktátum volt. Ebben a helyzetben és az eddigiek tükrében elképzelhetetlennek tűnt, hogy Mindszenty hivatalos tárgyalásra küldje megbízottait. Pedig május 19-én végre megérkezett Esztergomba a kultuszminiszter első hivatalos meghívólevele. Ez volt az utolsó pillanat, amikor halványan, de még kivehető volt a katolikus egyház számára bizonyos alternatíva, bár elsősorban a javíthatatlan optimisták számára. A tárgyalások végleg holtpontra jutottak. Az, hogy az államosítás kérdésében Mindszenty egy jottányit sem engedett, kétségtelenül az egyetlen vállalható magatartás volt. Mert vagy van joga az egyháznak iskolákat alapítani és fenntartani, vagy nincs. A helyzet attól bonyolultabb, hogy ez a kérdés összeforrt az egyház-állam viszonyának általános rendezése szándékával. Czapik érsek az időközben összehívott püspöki karnak továbbra is a tárgyalást javasolta, a nyilatkozat ügyét pedig úgy akarta megoldani, hogy azt instrukcióként a kiküldötteknek a tárgyalás előtt felolvasnák.37 Az esztergomi érsek és 34Mindszenty József tevékenységére összegyűjtött iratok. Közötte jelentések, jegyzőkönyvek, információk. PSzL 274. fond 7/248. ő. e. föl. 205. 35Az MKP-SZDP közös politikai bizottság ülésének jegyzőkönyve, 1948. április 21. PSzL 274. fond, 3/152. ő. e. 36MPRKL Albert István hagyatéka 4. sz. tétel, „Egyház és állam - tárgyalások” c. dosszié, vegyes iratok; PSzL 274. fond 7/262. 6. e. 9. és föl. 11. 37Beke: Püspökkari 1945-1948. 336-338. Jegyzőkönyv az 1948. május 29-i rendkívüli püspökkari konferenciáról. 4. pont.
