Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Papp Kálmán győri megyéspüspök 49 tosabb pontról: az egyház elismeri a köztársaságot (1), elismeri a földreformot (2), kijelenti, hogy az államosítás alapjában nem ellenkezik az erkölcsi törvényekkel (3), s hogy kívánják az egyház és állam békés megegyezését (4).30 31 Április 20-án Czapik Gyula egri érsek és Papp Kálmán győri püspök Esztergomban beszámoltak a történtekről. A prímás megjegyzés és kifogás nélkül - az államvédelmi jelentés szerint meglehetősen jókedvűen - végighallgatta őket. Miért kell valamilyen megegyezés? - tette fel Czapik a kérdést. Indokait négy pontba foglalta: 1. Mert törvényi szabályozás híján az egyház ki van szolgáltatva a kormányzat kénye-kedvének. 2. Mert a főkegyúri jog, a kegyúri kötelességek megszűnte, a földreform következtében az egyház anyagi helyzete több mint aggasztó. 3. Mert az MKP úgy határozott, hogy Egyház és Állam közti viszonyt mindenképpen rendezi, akár megegyezéssel, akár anélkül. „Az utóbbi katasztrofális lenne, mert az Egyháztól mindent elvenne. Megegyezésre vonatkozó tárgyalásokkal talán 50%-ot sikerül megmenteni, elvi engedmények nélkül.” 32 4. Megegyezés szükséges, akár gyors változás állna be, akár nem. „a) Ha nem áll be gyors változás és a jelenlegi helyzet még tovább tart, a megegyezés érthetően vitális érdek. Nélküle teljesen ki leszünk szolgáltatva és elbánnak velünk, b) ha gyors változás jönne, nem ront a helyzeten, viszont megment sok értéket és helyzetet, amelyet romjaiból restituálni később nehéz lenne, sőt lehetetlen (iskolák).”33 Tehát Czapik az egyházzal ellenséges kormányzat ellensúlyozását, féken tartását remélte egy modus vivenditől - legalábbis egy időre, ezért próbálta meggátolni, hogy politikai síkra vigyék a tisztán egyházpolitikai kérdéseket A konkordátumszintű megegyezést pedig azért szorgalmazta, mert az nemzetközi hatályossággal, törvényes garanciákkal védhette volna a kialkudott katolikus pozíciókat. A két informális megbeszélést értékelve úgy tűnt, hogy a hivatalos tárgyalások és a megegyezés előtt leküzdhetetlen elvi nehézség nincs. Milyen megegyezési kilátások elé néznek a katolikusok? Kora tavasszal még sokkal kedvezőbbek elé, 30Gyarmati György hívta fel arra egy tanulmányában a figyelmet, hogy a hívek körében, az egyházközségekben sokkal inkább zavart okozott, hogy főpásztori körlevélben közösítették ki a párttag híveket. Ugyanis az „egyházközségi képviselő-testületek 50-60 százaléka az MDP tagjaiból áll, kik annak ellenére, hogy kommunisták, eljárnak a templomba és részt vesznek az egyházközség életében”. Gyarmati György: Közérzet a fordulat évében. Közvélemény-kutatások és ÁVO-hangulatjelentések 1948-ban. Mozgó Világ 1998./10. 97. 31 Ezek pontok Ortutay Gyula Mindszentynél tett látogatásakor már hat tételre szaporodtak: a köztársaság alaptörvényeinek elismerése, a népi demokrácia támogatása, az államosítás helyeslése, a földreform tudomásulvétele, hogy nincs egyházüldözés, a vallás szabad gyakorlatát a népi demokrácia biztosítja. Jegyzőkönyv az 1948. május 29-ei püspökkari konferenciáról. In Веке: Püspökkari 1945-1948. 336. - Czapik szerint a kiegészítésekről nem volt szó az informális tárgyalásokon. 32MPRKL Albert István hagyatéka 4. sz. tétel, „Egyház és állam - tárgyalások” c. dosszié, „Egyház és állam közti tárgyalások, előkészítő jegyzetek és gondolatok 1948. jan.-febr.” c. iratcsomón belül ,Д megegyezés szükségessége”. Kiemelések az eredeti kéziratban. 33Uo.
