Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Papp Kálmán győri megyéspüspök 47 Időközben megerősítést kapott Rómából: Kerkai Jenő jezsuita páter azt az üzenetet hozta számára a pápától, hogy nem ellenzi az államhatalommal a modus vivendi ügyben lefolytatandó tárgyalásokat.22 23 A tárgyalások taktikája: a status quo megtartása, a sajtóvita megszüntetése és a sérelmek minden áron való feltárása legyen - súgták Rómából. Ugyanakkor a Vatikán vezető személyiségei nem voltak egységesek a kérdésben. Domenico Tardini, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának titkára ki is jelentette, hogy „Mindszenti (sic!) és a megegyezést keresők között az a különbség, hogy Mindszentit állva, a megegyezést keresőket pedig térdelve fogják lefejezni.”24 25 A második megbeszélés 1948. április 16-án, pénteken került sor az informális tárgyalások második fordulójára. Az egyház részéről ismét Czapik Gyula egri érsek és Papp Kálmán győri püspök, a kormány részéről Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes mellett Révai József, Kádár János, Szakasits Árpád jelent meg, valamint ismételten ott volt Barankovics István pártelnök, országgyűlési képviselő is. „... célszerűnek látszik - tanácsolja Czapiknak feltehetően Barankovics -, hogy Kegyelmes Uram ruházatán eléggé meglássék külsőleg is a főpapi szokásos dísz. Továbbá az egri vörös is, ha nem előtte, de utólag, jó hatást tes£\25 Hogy vitt-e bikavért Czapik vagy sem, nem tudni, de míg a februári találkozó szinte kedélyes, ez egy rossz hangulatú összejövetel volt. Papp Kálmán ezúttal nemigen szólt hozzá, de puszta jelenléte is ráerősített az érsek kijelentéseire. Czapikék azzal a várakozással érkeztek, hogy a staus quo rögzítésének részleteiről lesz szó, ehelyett Rákosi ingerült panaszlistát zúdított rájuk, az eltelt bő két hónap minden összezörrenését az egyház számlájára írta. A tárgyalás hangneméből, tartalmából Czapik levonta a következtetést: a kormány már kevésbé akar megegyezni, és ezért az egyházat kívánja felelőssé tenni. A magyarázat egyszerű: nyilvánosan elkötelezte magát a megegyezés hajlandósága mellett, de szabad kezet csak így kaphatott ismét. A „vissza a babaruhát” helyzet hátterében Czapik a fúzióra készülő baloldal belső erőviszonyainak megváltozását sejtette: „Rákosival szemben erősödik a marxista baloldal ... Ez érzi, hogy a megegyezés nélkül jobban letiporhatja az Egyházat’.26 Levonta a következtetést: ami a kormánynak hátrány, az előny az egyháznak, tehát nem elegendő tárgyalgatni, 22Boér Miklós 1948. március 1-jei levele Czapik Gyulához. MKPK Irattára, EFL-ből átvett iratok, Episcopi Hungáriáé 1433/1948.; Boér Miklós 1948. február 28-ai levele Czapik Gyulához. Prímási Levéltár 4366/1948. 23PSzL Horváth Márton hagyatéka. Katolikus egyház (felderítések egyházi vonalon, 1945. december-1948. május), föl. 102. 24Jegyzőkönyv Kerkai Jenő kihallgatásáról, 1954. február 10. ÁBTL V-302/1. föl. 28. 25MPRKL Albert István hagyatéka 4. sz. tétel, „Egyház és állam - tárgyalások” c. dosszié, „Egyház és állam közti tárgyalások, előkészítő jegyzetek és gondolatok 1948. jan.-febr.” c. iratcsomón belül ,.A megegyezés szükségessége”. Számozás nélküli gépelt feljegyzés. 26Uo. IV. Megjegyzés: bár az iratok elhelyezése alapján január és február közé tehetnénk a megegyezés igenlését tartalmazó feljegyzéseket, azok bizonyosan csak később, április derekán íródtak.
