Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
Papp Kálmán győri megyéspüspök 43 hát megpróbált eszerint viselkedni. (2) A kibékülés sürgetésével el lehetett terelni a figyelmet az egyházellenes intézkedésekről. (3) Néhány utalás árulkodik arról, hogy szimpla hatalomgyakorlási manőverrel - hasonlóan a pártokkal szemben követett szalámitaktikához - hasadást szeretett volna kiprovokálni az egyházon belül is és az egyházak között is.11 Az első forduló Az első nem hivatalos tárgyalásra 1948. február 7-én, egy szombati napon került sor. Az egyház részéről Czapik Gyula egri érsek, Papp Kálmán győri püspök, a kormány részéről Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes vezetésével Révai József, Kádár János, Horváth Márton jelent meg, valamint „magánemberként”12 Barankovics István pártelnök, országgyűlési képviselő. Bánáss püspök előrehaladott rákbetegsége miatt nem tudott elmenni. A szót Rákosi és Czapik vitte, a többiek csak ritkán szóltak közbe.13 Rákosinak azt kellett tapasztalnia, hogy a vele szemben ülők partnernek tekintik magukat, a kérdésekre érvelőén válaszolnak, felkészültek, s ami leginkább meglephette: egységet képviselnek! Czapik érsek kifejezetten kérte, hogy a tárgyalást ne értékeljék úgy, hogy a püspöki kar megosztott. „Ez egyrészt nem födné a valót, másrészt pedig lehetetlenné tenné jóakaratú törekvésünket, mellyel megfelelő helyzetet iparkodunk létrehozni az Állam és Egyház között A14 Rákosi nem a konkrét részletkérdésekben, hanem az egyház-állam viszonyát jellemző atmoszférában látta a fő nehézséget. Erre hivatkozva kérte, hogy a katolikus egyház négy pontról nyilatkozzék 1) elismeri a köztársaságot és lojális a köztársasági elnökhöz; 2) nincs a demokrácia ellen; 3) nem akarja visszacsinálni a földreformot; 4) nem tartja 11Nemes Dezső, a Szakszervezeti Tanács titkára 1948. március 18-án az MKP Politikai Bizottsága tagjainak készített többoldalas felterjesztésben érvelt a Rómától elszakított nemzeti katolikus egyház mellett, majd később Független Keresztény Katolikus Egyház elnevezéssel egy ókatolikus szerveződés támogatását, alapszabályuk jóváhagyását és titkos pénzelését javasolta. (Csehszlovákiában 1949-ben megpróbálták elszakítani Rómától a katolikus egyházat - sikertelenül. Kínában 1957-ben következett be a szakadás.) A kérdésről lásd Balogh Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában. Kísérletek a nemzeti katolikus egyház megteremtésére. In: Standeisky Eva-Rainer M. János (szerk.): Évkönyv 7. Magyarország a jelenkorban. (1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete: Évkönyv; 7) Bp. 1999. 227-241. - Barankovics együttműködési tűréshatára is itt húzódott: amikor Rákosi felteszi neki a kérdést, hajlandó-e a nemzeti katolikus egyház élére állni, az emigrálást választotta. 12E szóval maga Barankovics minősítette jelenlétét. Varga László: Kérem a vádlott felmentését! New York 1981. 103. 13Bár Rákosi esküdözött a diszkrécióra és a felek ki is kötötték, hogy írásos feljegyzést nem készítenek, az elhangzottakat Farkas Vladimir, az ÁVO munkatársa titokban magnóra vette, a teljes gépelt szöveg megtalálható a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban: 274. fond 7/261. ő. e. Az MKP és a katolikus egyház képviselőinek tárgyalásairól készült hangfelvétel gépelt másolata. 14Czapik érseknek nem állt rendelkezésére technika, ő a megbeszélés után emlékezetből jegyezte le a történéseket. Feljegyzéseit a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárában őrzik, Albert István volt rendfőnök hagyatékának részeként. 4. sz. tétel, „Egyház és állam — tárgyalások” c. dosszié, ..Egyház és állam közti tárgyalások, előkészítő jegyzetek és gondolatok 1948. jan.—febr.” c. iratcsomón belül „Általános”.
