Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Balogh Margit: Papp Kálmán győri megyéspüspök és az 1948-as zsákutcás tárgyalások
44 Balogh Margit vallásellenesnek a gazdasági államosításokat. A nyilatkozat formáját nem kötötte meg. Czapik érsek leszögezte: a megállapodás érdemi módja: konkordátum a magyar állam és a Szentszék között. Az atmoszféra javítása pedig kétoldalú dolog. A légkör enyhülésére az egyházat ért főbb sérelmek orvoslását javasolta. A konkrét kívánságokra azt válaszolta, hogy addig nem jöhetnek elő híveik előtt pozitív elismeréssel, amíg a kormány egyházellenes lépéseket tesz. Földreform ügyében a püspöki kar már rég, az 1945. május 24-én kiadott körlevelében elfogadóan nyilatkozott. A hároméves terv pedig gazdasági kérdés, bekapcsolása a tárgyalási témák közé érdektelen. A köztársasági államforma kapcsán azonban Czapik kínos szituációba került: Rákosi ugyanis előhozakodott Mindszenty és Habsburg Ottó amerikai találkozásával, amiről az egri érsek mit sem tudott. Mégsem ment bele abba, hogy Mindszenty politikájáról vagy személyéről vitatkozzon, annyit jegyzett meg csupán, hogy a prímás megnyilvánulásait a priori ellenségesnek tekintik, s helytelenítette, ha a prímás szavaiért az egész egyházra ütnek. Az ésszerű alkunak semmilyen személyeskedést nem kívánt alárendelni. Azt hangsúlyozta, hogy az államforma milyensége az egyház számára nem lényegi kérdés, a köztársaság tudomásulvétele nem ütközik nehézségbe. Ezen a ponton Papp Kálmán püspök is bekapcsolódott a két főszereplő szópárbajába: „... a katolikus egyház részéről teljes jószándék van, hogy megtalálja a demokráciával a modus vivendit. Amint mondotta az érsek úr, a katolikus egyház számára az államforma, hogy királyság, császárság vagy köztársaság, ebben az esetben nem befolyásolja az egyház álláspontját, úgyhogy ebben a tekintetben megnyugtathatom miniszterelnök-helyettes urat, hogy a katolikus egyház a köztársasággal szemben elvben egyáltalán nem helyezkedik és nincs semmi akadálya, hogy a katolikus egyház ennek kifejezést is adjon. Megtörténnek nyilatkozatok és történnek olyan dolgok, amelyeket talán a demokrácia, a demokratikus államforma sértőnek talál magára nézve; ez nem a demokráciával szemben van, hanem inkább a hibákkal szemben, azokkal a botlásokkal szemben, amelyeket talán nem is vezető emberek, de mindenesetre a demokrácia exponensei követtek el. (■ ■ ■) nincs olyan, aki most arról álmodozna, hogy királyság legyen, éppen úgy vagyunk a földbirtokreformmal''15 Majd saját példáját említette: 14 ezer kataszteri hold földjéből csupán négy és fél hold maradt, ám ez nem számít, „a tényekkel szemben harcolni nem lehet'. Súlyponti kérdésnek tehát a köztársaság elismerése mutatkozott. A magyar jogrendszerben eddig ismeretlen volt az államforma ünnepélyes egyházi tudomásulvétele. Az egyház az államforma kérdésben semleges, nem támogat vagy ellenez egyetlen államformát sem, minden államformát tudomásul vesz, amely nem ellenkezik a természetjoggal és az isteni törvényekkel. Czapik érsek össze is gyűjtötte az ezt igazoló pápai megnyilatkozásokat - az első ezek közül XIII. Leó pápa 1881-ben kiadott Diuturnum illud kezdetű enciklikája.16 A Rákosiék által kívánt ünnepélyes 15PSzL 274. fond 7/261. ő. e. Az MKP és a katolikus egyház képviselőinek tárgyalásairól készült hangfelvétel gépelt másolata, föl. 44-45. 16„A népeknek az igazságosság sérelme nélkül szabad olyan államformát választaniok, amely leginkább megfelel akár jellemüknek, akár ősi intézményeiknek és szokásaiknak." (XIII. Leó, Di-
