Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
418 Vajk Ádám saságában37 - a Károly trónhoz vezető útját támogatandó 1308. május végén hazánkba érkezett, de egészen 1308. szeptember végéig Dalmáciában és Szlavóniában időző38 Gentilis pápai legátus környezetében egyengette.39 Már 1308. október 16- án a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Csetényben (Chaten)40 mellette találjuk, akihez annak Zágrábból Budára vezető útja során csatlakozott - többek között Benedek győri főesperes társaságában.41 Miklós először itt feltűnő postulatus címe arról árulkodik, hogy a püspökválasztás megtörténtével a választó káptalan ajelölt kánoni akadályoztatása - esetében a korhiány, pappá szentelés hiánya és a törvénytelen származás - alóli felmentése és kegyelmi úton történő kinevezése iránti folyamodványa a Szentszék előtt volt.42 Valószínűleg a legátus környezetében maradt - aki legkésőbb november 2-án ért43 Budára -, annak egész itt-tartózkodása idején, legalábbis ahol Kőszegi Miklóst találjuk, rendre ott van Gentilis is. Károly király első, 1308. november 27-i „megválasztása” alkalmával rokonságával együtt jelen volt a Pest melletti országgyűlésen, ahol a legátus megerősítette a királyt, valamint az egybegyűltek elismerték uruknak a 20 éves Károlyt, és felesküdtek hűségére.44 Károly 1309. július 15-i budavári koronázásán ugyancsak részt vett, ahol rokonait is képviselte.45 1310. július 2-án ismét Gentilis oldalán találjuk, midőn már mint választott püspök tanúként szerepel Benedek választott erdélyi püspök megerősítésénél Po37Benedek Miklóshoz hasonlóan személyesen képviselte saját kinevezésének ügyét a legátus környezetében: MVH 1/2. LXXIX. Gentilis magyar kíséretének püspöktagjairól: uo. LXI. 38Érkezése: MVH 1/2. LVIII. Szeptember 29-én még Zágráb mellett van: AOkl II. 463. Szeptember 26-ig terjedő itineráriumát 1. MVH 1/2. LIX. 5. lábj. 39Amint az már Pórnak és Fraknóinak is feltűnt, 1. Pór: Kálmán pp. 374., Fraknői: Magyarország és a Szentszék I. 135. 40Két Csetény jöhet szóba: 1.) Rácalmás határában: Csánki Dezső-Fekete Nagy Antal. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-V. Bp. 1890-1941. (a továbbiakban: Csánki) III. 323., Györffy: Történeti földrajz II. 356., 2.) Zirctől és Csesznektől keletre: Csánki III. 226.; mindkettőhöz: Engel Pál. Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. CD-ROM. Bp. 2001. Engel: Térkép). Sajnos a Csetényben szereplőkkel 1308 októbere folyamán másutt nem találkozunk, így erre nem támaszkodhatunk a helyszínre vonatkozólag. Mivel utóbbi Csetény kevéssé esik útba, Gentilis pedig ekkor láthatólag az országos ügyek mellett elsősorban a pécsi püspökség betöltése körüli perrel volt elfoglalva, inkább az első valószínű, hiszen észszerűnek látszhatott a pécsi egyházmegyés papságtól az út során információt gyűjteni, amelynek tanúja ez az oklevél is. Zágrábból tehát Somogyon keresztül Simontornyán át haladva (Duna)Földvárnál érték el a Dunát, majd annak jobb partján haladva értek Budára. A veszprémi egyházmegye 14. század eleji állapotát mutató térképét 1. Hermann István-Karlinszky Balázs (szerk.): Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Veszprém 2010. előzéklapján. 41MVH 1/2. 128-130., AOkl II. 470. i2Szeredy József. Egyházjog, különös tekintettel a Magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. Pécs 18792. 737-740., Erdő Péter. Egyházjog a középkori Magyarországon. Bp. 2001. 196., a törvénytelen származásra: uo. 195. Vö. még Erdő Péter-Gábor Bertalan Sza.lay László'. Latin-magyar-szlovák egyházjogi kisszótár. (Studia theologica Budapestinensia 16) Bp. 1997. 68. 43 AOkl II. 475. 44ASV A.A. Arm. I-XVIII. nr. 589-590. (DF 289170-289171., eredeti és 19. sz. másolatai). MVH 1/2. 115-119., AOkl II. 494., fordítása: Kristó Gyula-Makk Ferenc: Károly Róbert emlékezete. Bp. 1988. (a továbbiakban: KRE) 79-81. (részlet). 45MHV 1/2. 304-306., AOkl II. 668., fordítása KRE 82-84.
