Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
,MlBE KERÜLT EZEN HŰSÉGI LEVÉL?” 417 hasonló esetek ellen, és ilyen értelmű zsinati határozatokat is hozatott.30 Igaz, a legátus számára politikai éleslátása és diplomáciai érzéke nem egyszer sugallta az ügyek rugalmas intézését.31 Jóllehet az utódlás kérdése látszólag néhány hónapon belül, legkésőbb 1308 októberére megoldódott, a választás sorsa továbbra is a pápától és a rá hatással bíró hazai tényezőktől, elsősorban pedig a királytól függött. így az egyházmegye sorsát érintő alkudozás bontakozott ki, amelyben a tárgyalások mellett a nyers pozíciótartásnak (mint 1306 vagy 1307 óta Pécsett, valamint legkésőbb 1304 óta Pannonhalmán32) bőven jutott szerep, de amelyet elősegített Kőszegi Iván 1308 őszén bekövetkezett halála is,33 s az a következő évben folytatódott. A megegyezést végül személyesen Gentilis hozta tető alá. 1309. június 4-én a Buda melletti Tétényben, Henrik bán házában34 a legátus, a két érsek, a zágrábi és boszniai püspökök, továbbá ismét csak Miklós postulatus jelenlétében a bán újra felesküdött a király hűségére - rokona, Gergely fia Miklós nevében is.35 ,Mibe került ezen hűségi levél?” - teszi fel a kérdést Pór Antal a Vatikáni Okirattár Gentilis iratait közlő kötetének bevezetésében.36 A Károlynak meghódoló - de környezetében személyesen csak az 1308. november 27-i országgyűlésen és talán a tétényi találkozó idején, azon kívül pedig sohasem megjelenő, magukat csak a választott püspök által képviseltető - Kőszegiek, pontosabban Iván halála után a család feje, Henrik bán, tartományaik (vele megyésispáni tisztségek) és a tárnokmesteri pozíció megtartása mellett ezt az árat szabták hűségüknek: a győri püspöki széket. Miklósunk tehát, megannyi püspöktársához hasonlóan, nem éppen a Szentszék, vagy a király kegyéből, sokkal inkább a zavaros idők megannyi széthúzó erejének pillanatnyi egyensúlya révén, egy politikai alku keretében került a püspöki székbe. Miklós megválasztását követően, a pápai megerősítésre várva karrierjét - Benedek, budai domonkos perjel és választott erdélyi püspök és talán mások tárváltozatos módszereire - különösen, ahogy a zágrábi székbe kinevezett Jakab domonkos testvért gátolta meg székének elfoglalásában a pápai döntés el nem ismerésével és Jakab méltóságsorokban való mellőzésével - 1. Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig I. Bp. 1895. (a továbbiakban: Fraknói: Kegyúri jog) 48—51. 30Például MVH 1/2. 279—280. és 367., ugyanezek: AOkl II. 501. és 761. (A több kiadást megért oklevelek esetében csak a legjobb teljes szövegű kiadásokra hivatkozom, regesztakiadványok közül pedig csak az АОкьга, illetve az annál újabbakra, vagy amelyekre az AOkl nem pontosan hivatkozik, továbbá a fordításokra.) 31MVH 1/2. LVIII., LXXIII. és CIV. 32Még 1307 nyarán kiközösítették a püspökséget bitorló Miklós pécsi éneklőkanonokot, a Kőszegiek „jelöltjét”, majd Gentilis elé került az ügy. Hosszas időhúzás után (AOkl II. 505., 510., 751.) csak 1310 nyarára rendeződött a helyzet: Pécsi Egyházmegye I. 90—91., ill. MHV 1/2. XCVIII. Szentmárton várnagya 1304-től a Kőszegi-familiáris Vönöcki Jakab f. Sándor, Engel: Archontológia I. 427. 33Belitzky János: Sopron vármegye története I. Bp. 1938. 552. 34A ma Budapesthez tartozó (Buda-, ill. Nagy-)Tétény jöhet csak szóba a helyszín azonosításakor, jóllehet az oklevél csak annyi segítséget ad, hogy az a veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Györffy: Történeti földrajz IV. 577—578. szintén ide helyezi az eseményt, ahol egyébként a Kőszegieknek birtoka is volt, talán udvarházzal. 35Archivio Segreto Vaticano (a továbbiakban: ASV) Archivum Arcis (a továbbiakban: A.A.) Arm. C. nr. 504. (DF 289197.), MVH 1/2. 303-304., AOkl II. 662. 36MVH 1/2. LXXVI.
