Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
370 Perger Gyula és szentolvasóval ünnepel esténként. Újra meghonosodott és kedvelt lett az októberi és májusi ájtatosság. A hajnali szentmisét sokan látogatják, és szép számban van ezek alatt a napi áldozok száma. (Az idei évben a hajnali szentmiséken átlag 60-70 volt az áldozok száma.) Vasárnap délutáni ájtatosság előtt közös rózsafüzér ájtatosság van. Majdnem mindenkinek van rózsafüzére. Általában a gyermekek is tudják imádkozni a szentolvasót. Első szombati ájtatosság a szeplőtelen Szív tiszteletével és szentáldozással állandósult. Ezen újabb ájtatosság fejlődőben van, még az első pénteki ájtatosság látogatottságától messzebb jár. Remélhetőleg néhány év alatt kifejlődik. Rózsafüzér Társulat 1926 óta működik, jelenleg 105 tagja van. Szeplőtelen Szív Társulatába az idei évben kb. 120-an léptek be. A Szűzanya oltárát szívesen díszítik. Sok családban, májusban májusi oltárt készítenek. Talán minden házban otthonos a Szűzanya képe. Igen sok régi kép van, ami mutatja a régiek Szűzanya tiszteletét. A Sz. Mária ünnepek megülése azonban sok kívánni valót hagy maga után. Az első háború utáni ellanyhulás, s bizonyára protestáns hatás is még erősen érezhető.”122 Kisbéren és Mocsán „a régi Mária tiszteletet tükrözi az a most is meglevő régi szokás, hogy a Boldogságos Szűzanyát Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén 100 teljes Úrangyalával köszöntik a buzgó hívek, Szeplőtelen fogantatás ünnepén pedig teljes közös rózsafüzér imádsággal''.123 Vágón a „Fájdalmas Szűzanya tiszteletére végeznek az asszonyok máma is külön, privát ájtatosságot a fájdalmas pénteken és a 7 fáj dalmű Szentszűz ünnepén, szeptember 15-én. Ezeken a napokon az esti órákban összegyülekeznek a templomban és a Mária-oltár előtt elmondják a teljes rózsafüzért, több régi imát a fájdalmas Szűzanyához és Mária-énekeket énekelnek.”124 Nagycenken „a keresztelésre hozott gyermek pólyájába rózsafüzért, Mária érmet szoktak tenni és kereszteléskor a bábaasszony és keresztanya kezéből sem hiányzik a rózsafüzér. Ünnepnapokon a templomjáró asszonyok, leányok az imakönyv mellett a rózsafüzért is feltűnő módon kezükben tartják.”125 Sági Károly plébános szerint az undiak „ a régi Mária kultuszt magukkal hozták az óhazából, Horvátországból’.126 Környén „a német lakosság idejében szombat délutáni munkaszünet volt\127 Gyarmaton „Kisboldogasszony ünnepén hajnalban az asszonyok a templomban Szűz Mária születésének tiszteletére 2 órás ájtatosságot tartanak. Február havában a lourdesi Szűz Mária megjelenésének emlékére esténként 18 napon keresztül egyes házaknál összejönnek az asszonyok és leányok közös ájtatosságra. Az utolsó ájtatosságot a templomban tartják, amikor mindannyian meggy ónnak és másnap megáldoznak.”128 Ugyanakkor a szintén német ajkú Balfon „általában a Mária kultusz gyenge lábon állt, bár a szomszédságban van Kópháza kegyhely. Oka az őslakók idején túlsúlyú lutheránusságban van, a mostani hívekben pedig még ennél is kisebb, az ő sajátos lelkiviláguk miatt.”129 122I m. 63-64. 123I m. 162., 167. 124j m. 148-149. 125I. m. 103. 126 j m. 77. 127 j m. 180. 128 j m. 60. 129 j m. 100.
