Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.

Ismeretlen győregyházmegyei „Mária-enciklopédia’ 361 májusban mindennap a kápolna előtt végezték a hívek a májusi litániát."41 Mecséren a hívek 1886-ban építettek „egy szép Lurdi-kápolnáf a Szent Szűz tiszteletére42. A történeti leírások mellett az akkori jelenkorról is beszámolhatott néhány lel­kipásztor. A nemesládonyi „plébánia területén Szűz Mária tiszteletére épült temp­lom nincs. Kápolna is csak annyiban, hogy mikor Mesterházán 1945-ben a volt Jekellfalussy kastély egyik szobáját kápolnává alakították át, annak oltárképe gya­nánt egy Szűz Mária képet helyeztek eV' - írta a nemesládonyi helyettes plébá­nos.43 A háborút követő időszak bizakodó hangulatát mutatja a fertődi kápolnáról írt jelentés: „a kápolna 1946-ban lett Nativitas В. M. V.44 titulusra felszentelve, /... ] hálából és kegyeletből, mivel Kisasszony napján volt először szentmise a köz­ségben." A szintén Fertődhöz tartozó tőzeggyári „iskola-kápolna oltára 1948-ban az Assumptio В. M. V.45 titulust kapta meg Esterházy Pál nádor Nagyasszony­tisztelete [ti. okán], kinek kései utódai a Hanság és benne a Tőzeggyár telepítői'.46 A Sajtoskálhoz tatozó „Iklanberényben kápolna épült Szűz Mária tiszteletére 1949- ben. Az egybegyűlt hívek a kápolna védőszentjéül Szűz Máriát választották azon ok­ból fogva, mert a Szűz Anya lócsi templomához tartozván, annak védnöksége alatt kívántak maradni a jövőben is. Úgy határoztak, hogy a Kisasszonyhoz legközelebb eső Mária ünnepen (Mária neve)47 kívánják a kápolna benedikálását és annak esz­­tendőnkénti évfordulójakor akarják búcsúnapjukat megtartani."48 A győri Trianon­­telep kultúrházból kialakított Szent Erzsébet kápolnába „1947-ben készült műkő szobor, készítette Borsa Antal. Szűzanyát ábrázolja a Kisded Jézussal'.49 A Sar­­ródhoz tartozó „mexikópusztai kápolna oltárszobra Szűz Mária, a világ Királynéja. Varga András kapuvári szobrász készítette 1950-ben.”50 Ugyanezen év decemberé­ben Szigeti Kerény élő szokásként írhatta le a keresztényi kápolna búcsúját: „A keresztényi szőlőhegyben 1876-ban a község épített egy kis kápolnát Mária nevének tiszteletére. Legalább is akkor van a búcsúja. A szőlőben dolgozó emberek gyakran látogatják a kápolnát. Szeptember 8. utáni vasárnapokon ott szokott lenni a szent­mise, az emberek körmenetileg szoktak kimenni. A kápolna körötti térségen szokott lenni a szentbeszéd, benn a szentmise."51 Dr. Simon Lajos püspöki tanácsos, Győr­­gyárvárosi plébános beszámolójában viszont már az „új idők szelleme” is felsejlik: „A győrgyárvárosi plébánia területén 1948-ban épült egy modern kápolna a Szűz­anya tiszteletére Kiskút-ligetben. Indítóok az volt, hogy a Kiskút liget egyik fájára 1928 májusában hálából elhelyezett »örökké segítő Mária« képet 1947- augusztus 9-én meggy alázták s így Győr hívő népe engesztelésül kápolnát emelt a Szűzanya tiszteletére."52 41I. m. 104-105. 42I. m. 111. 43I. m. 94. 44Szűz Mária születése, Kisboldogasszony, szeptember 8. 45Szűz Mária mennybe vétele, Nagyboldogasszony, augusztus 15. 46I. m. 135. 47Szeptember 12. 48I. m. 97. 49I. m. 55. 50I. m. 132. 51I. m. 99. 52I. m. 50-51.

Next

/
Thumbnails
Contents