Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
362 Perger Gyula Bár a jelentésekben - érhető módon nagy hangsúllyal - szerepelnek a barokk, késő-barokk, illetve a 19. században készült - közismertnek gondolt - ikonográfiái előírások alapján megfestett képek és szobrok, azok leírása sok esetben pontatlan. Telekesi József helyettes plébános például így írja le a dombiföldi templom oltárképét: „A dombiföldi templom főoltárának képe a levegőben lebegő Szűzanyát ábrázolja kezében angyalkáktól tartott térképpel, a földön pedig embercsoport van, képviselve benne az egyházi méltóságok: pápa, bíborosok, szerzetes, magyar főurak. Lehet hogy valamilyen adományozást akar megörökíteni. Hogy valójában mit akar ábrázolni, milyen időből való, kinek az alkotása, ismeretlen. [... ] rendkívüli művészi értékkel nem bír.'"53 Egy hasonló - a csornai premontrei templomban lévő - képről ugyanakkor szinte teljesen pontos ikonográfiái meghatározást olvashatunk: „A templom egyik oldalfalán függ a mostani templommal egykorú Köpönyeges Mária kép. A Szűzanya kitárt palástja magyaros ruhába öltözött, térdelő embereket védelmez.”54 A répceszemerei templom mellékoltárának „oltárképe a Szeplőtelen Szüzet ábrázolja: lába alatt hold és a kígyó feje, alatta a földgömb”.55 56 Az értékítélet, az alkotások kvalitásának meghatározása is bizonytalan. Gébits Ignác a himodi templom főoltárának képéhez annyit fűz hozzá, hogy annak „művészi értéke vari'.55 Radnóczi Ernő „ízléses, de különös művészi érték nélküli' képekről és szobrokról emlékezik meg.57 A ciráki plébános az oltárképpel kapcsolatban megjegyzi, hogy „a szakemberek szerint e kép nem tartozik Dorfmeistemek legkiválóbb művei közé’.58 A halászi plébániatemplom egyik mellékoltárának képe „ a kígyót tipró Szent Szüzet ábrázolja, a kép a templommal egyidőben készült, tehát most körülbelül 200 éves, az akkori barokk-kor egyik kiválóbb mesterének művészi képéről másolhatta egy közepes tehetségű festő’.59 1 938-ban került a lebontott lébényi Szent Margit plébániatemplomból Öttevényre a Szent Család képe. „A restaurátor Medvey Lajos véleménye szerint művészi értékű, W. Eplowe holland festő művé’ - írja Keifes Károly.60 „Valódi műérték”-ként a fertőszentmiklósi szobrokat jellemzi a jelentés írója.61 62 „ Van egy szobor - írja Ászárról Kálosi Gábor - amelyik a mennyország királynőjét ábrázolja. Emberemlékezet óta a sekrestyében van minden különösebb tisztelet nélkül. Bizonyos, hogy művészi alkotás."52 Kocson „művészi 53Az 1663-ra datálható, talán Jan Thomas flamand mester festette Köpenyes Mária képet ma 17. századi festészetünk kiemelkedő alkotásaként tartjuk számon. Különleges ikonográfiája miatt számos értelmezés látott napvilágot vele kapcsolatban. Genthon István még a Rábaszabályozással hozta összefüggésbe (Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Bp. 1959. 17.), Galavics Géza interpretációjában (Galavics Géza-. Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Bp. 1986. 99.) a Patrona Hungáriáé gondolatának egyik korai s egyedi megoldású ábrázolása. Legújabb értelmezése: Buzási Enikő: A Köpenyes Madonna Árpásról: Jan Thomas Nádasdy Ferenc számára festett műve 1663-ból (Meghatározás, datálás, attribúció) MÉ 54 (2005) 245-286. 54Mária-enciklopédia 155. 55I. m. 95. 56I. m. 138. 57I. m. 90. 58I. m. 136. S9I. m. 105. 60I. m. 57. 61I. m. 129. 62I. m. 159.
