Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
360 Perger Gyula jelenésben részesült Kolics Lajos, a kápolna mellé kis szobát is építtetett, s oda vonult ki remetének, a rokonok oda hordták neki az ételt. Ma is él tekintélyes újkéri gazda, akinek világtalan felesége a »fénylő Szűz Anya« által kapta vissza látását. A kápolnához július 16-án a környékről sokan szoktak zarándokolni, fertőmellékiek is.” - írja Kovács György plébános.34 A Győr-révfalui Segítő Szűz Mária - vagy Rozália - kápolna „a győri pestis idejében épült a Hédervári úton. A hívek állítása szerint egy Reisinger Rozália nevű hívő építette hálából a Szent Szűz iránt, hogy a pusztító pestistől megmenekült. [...] A képre erősített számos arany és ezüst votívtárgy azt mutatja, hogy a kép előtt imádkozok sokszor tapasztalták a Szűzanya hathatós közbenjárását ”35 A jelentések tanúsága szerint, a negyvenes évek végén még meglévő kápolnák többsége az egykori uradalmi majorokban állt. Egyházasfaluban „a község északi határában, Völcsej irányában kis nyitott elejű kápolna emelkedik kicsi erdő közepén. Valószínűleg a horpácsi Széchenyi grófi család emeltette, mert a volt uradalmi birtokon fekszik. Oltára nincs, csak Szűz Mária primitív képe. A hívek nyári időben szívesen látogatják és végeznek ott magánájtatosságot. Szeptember 8. utáni vasárnap délután a hívek pappal együtt körmenetben keresik fel a rózsafüzér és litánia imádkozásával,”36 37 „Táplánypusztán 1780-ban épített kápolnát gróf Viczay Mihály, a puszta egykori birtokosa Havas Boldogasszony tiszteletére. Ennek helyére 1900- ban báró Lévay Henrik épített új, román stílű kápolnát ugyanezen titulussal, [... / a környező puszták misehallgatásának biztosítására.” Töltéstaván 1925-ben az iskolában, „a hívek lelki igénye hozta létre a kápolnát dr. Németh Károly földbirtokos buzgólkodásárd'.37 A Rábakecölhöz tartozó „Miklósmajorban lakó cselédek számára épült 1875. évben kápolna Szűz Mária szent neve tiszteletéré'. A szomszédos Újhídmajorban, az ott lakó 5-6 cseléd családjának 1855-ben emeltek ugyanezen titulussal kápolnát.38 Horváth János veszkényi plébános büszkén jelentette, hogy „ Veszkény nagy szülöttje, a boldog emlékű Zalka János győri püspök 1887-ben építtette az úgynevezett Sarlós-kápolnát, a Szűzanya iránti gyermeki hálából és szeretetbőV.39 A fertőrákosi plébánia területén két kápolna is épült a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére. A korábbit 1886-ban Zalka püspök emeltette a Virágos majorban, míg a falu déli végében 1930-ban készült el Kamper Mátyás adományából a „lurdi Szent Szűz tiszteletéré' egy kisebb kápolna.40 A Halásziban álló „Lourdesi kápolnát 1903-ban építtette Litresits Mátyás és neje Mészáros Anna [...] a Boldogságos Szűz Anya iránti szeretetből és tiszteletből. A kápolna a falu szélén áll a halászimosonmagyaróvári út mentén. [.. .) A kápolnában misézésre alkalmas oltár nem áll, belsejét a lourdesi jelenés szoborcsoportja díszíti. A harmincas évek közepéig 34I. m. 78. 35I. m. 53. - A kápolna még az 1954-es nagy árvizet is átvészelte, de a városrész rendezése során - az egyetemi tömb kialakításának ürügyén - lebontották. Székely Zoltán'. A barokk Győr, mint szakrális táj. 36Mária-enciklopédia 74. 37I. m. 65. 381. m. 144. 39I. m. 120. 40I. m. 67.
