Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
Ismeretlen gyóregyházmegyei „Mária-enciklopédia’ 359 december 26-án letartóztatták, a Mária-kultusz ápolásában is nagy szerepet játszó szerzetesrendeket pedig az 1950. szeptember 7-én kihirdetett 1950/34. törvényerejű rendelet értelmében feloszlatták. Az egyházmegye számos papját megzsarolták, többen börtönbe kerültek.28 Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy az 1950-es VIII. püspöki körlevélben kért - s a tervezett Mária Enciklopédia számára beérkezett - jelentéseket soha nem adták ki. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint azok feldolgozása sem kezdődött meg, hatvan évig rejtőztek Orbán László hátrahagyott iratai között.29 A gyűjtemény több szempontból is figyelemre méltó. Nem egyszerűen a Máriatiszteletre vonatkozó kéziratban maradt egyházmegyei adattár. A beérkezett írások az azokat összeállító plébánosok történeti, művészettörténeti ismereteiről, lelkipásztori működésükről is tanúskodnak, és sok esetben jól mutatják a vallásos életnek, a hagyományok továbbélésének egy-egy közösségen belüli összetartó erejét. A circulare első kérdésének tulajdonképpen a későbbi feldolgozás szempontjából volt csak jelentősége, hiszen a Szent Szűz tiszteletére épített, szentelt templomokat az egyházmegyei schematizmusok pontosan regisztrálták.30 Éppen ezért a jelentések e tekintetben semmilyen újdonsággal nem szolgálnak, csupán néhány esetben olvashatjuk egy-egy később kegyhellyé vált templom vagy kápolna - másutt már megjelent - eredettörténetének vázlatát.31 A kérdőpont második - kápolnákra vonatkozó - része ugyanakkor számos új információval szolgál.32 A kislédeci kápolnáról csak annyit tudhatunk meg, hogy az 1890-ben épült a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére, „a hívek huzgóságából'. Fabiankovich Lőrinc azonban már egy eredetmondát is közöl: „ A Horvátzsidány-kőszegi úton 1868. évben Horváth Mihály, ujkéri lakos kis kápolnát építtetett Szűz Mária tiszteletére. Indítóok: feljegyzés ide vonatkozóan nincsen, a hívek emlékezés alapján állítják, hogy azon a helyen fia szekérszerencsétlenség áldozata lett.”33 A lövői, kígyóshegyi szőlőhegyen álló Kolics-kápolna oldalfalán márványtábla őrzi az alábbi dedikációt: „» Uram! A te szent akaratodnak legnagyobb dicséretére és a mennyei fénylő Szűzanya, Mária tiszteletére, 1898. szeptember 9-e emlékére, hálából emeltetett ezen kis kápolna az Urnák 1928. esztendejében.« A hivatkozott napon állítólag Mária-28 Havasy Gyula: A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Bp. 1990. Hetényi: Papi sorsok. 29Orbán László (Győr, 1914. máj. 28.—Győr, 1957. ápr. 6.): teológiai tanár, könyvtáros. A győri bencés gimnáziumban érettségizett. A teológiát 1932-34 között Győrött, majd 1934-40-ig a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana Egyetemen végezte. 1938-ban szentelték pappá. 1940-ben megszerzi a teológiai doktorátust. Hazatért, s a győri Hittudományi Főiskola dogmatika, egyházművészet és szónoklattan tanára. 1945-ben újjászervezte 1000 taggal a Győri Katolikus Kört. 1947 tavaszán megszervezte a győri kegykép 250 éves jubileumi ünnepségeit. Titkos pápai káplán. 1952-ben politikai okokból abba kellet hagynia a tanítást, ekkortól püspöki könyvtáros. Az ÁVO-n 1955-ben elszenvedett belső sérülések következtében veséje elrákosodott. 30Az adatgyűjtést megelőzően 1947-ben jelent meg utoljára Sematizmus. 31Ilyen például Osli, Máriakálnok, Röjtök, vagy a szerdahelyi kápolna története. A korábban nyomtatásban megjelent munkák közül például: Czisler István-Kovács György: Kópháza kegyhely. Sopron 1937. 32 Sok esetben az első és egyben utolsó híradás, hiszen a mezei kápolnák egy része a termelőszövetkezetek megalakítása után az „egybeszántások” áldozatává vált. 33 Mária-enciklopédia 75-76.
