Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
A TÉRKÉP SZEREPE A HELYTÖRTÉNETÍRÁSBAN 343 barát Csókatelek nevű birtokrészére beiktatni, ám Hédervári János és fia, István, és Miklós fia Osvát tiltakozott ez ellen.34 Az 1465. június 17-i diplomából kiderül, hogy további perhalasztások után az alperesek, azaz a Héderváriak maguknak követelték a nevezett birtokot, s erről okleveleiket Szent György nyolcadán kötelesek lettek volna bemutatni, melyre ekkor sem került sor, ezért a pert áthelyezték Szent Jakab nyolcadára (augusztus l.).35 A pannonhalmi konvent 1469. április 14-én jelentette Mátyás királynak, hogy Pálóci László országbíró megkeresésére kiderült, hogy Pál csornai prépost panasza- mely szerint a győri káptalan hiteleshelyi tanúi vonakodtak ügyében tanúskodni- igaznak bizonyult, ezért a győri prépostot két kanonok társával együtt a király elé idézték.36 A jelek szerint sikertelen jogi eljárás miatt a Héderváryak erőszakkal akartak jogosnak vélt tulajdonukhoz jutni. Kanizsai Lászlónak, a csornai monostor egyik kegyurának emberei 1470-ben feltörték és kirabolták a kisbaráti templomot. A következő évben pedig Hédervári János és Osvát kisbaráti jobbágyai a nagybaráti erdőt gyújtották fel, majd a marhákat hajtották el onnan. Erre válaszul a nagybaráti jobbágyok törtek Kisbarátra, kirabolták, majd a plébánost elfogták és a templomajtót is feltörték.37 Az 1472. október 18-én a pannonhalmi konvent jelentette Ország Mihály nádornak, hogy ítéletlevele alapján visszafoglalták Hédervári Osváttól és Istvántól Nagybaráton a Csókatelek nevű birtokrészt, és iktatták Pál csornai prépost számára. Egyben bejárták a Héderváriak kisbaráti birtokát, felbecsülték és bírság fejében annak egy részét zálogba adták a prépostnak.38 A pannonhalmi konvent 1472. október 18. után jelentette Mátyás királynak, hogy a perújítást engedélyező' és idézést elrendelő parancsára a Hédervári Osvát és István, valamint Pál prépost között nagybaráti Csókatelek puszta és bizonyos kisbaráti jobbágytelkek miatt folyó ügyben előbbieket a perújítás miatt királyi bíróság elé idézték.39 Az 1473. december 4-i oklevél tanúsága szerint a felek megegyeztek abban, hogy az általuk választandó hat fogott bíró ítélete alá bocsátják magukat, amit azok gyertyaszentelő előtti vasárnap (január 30.) a pannonhalmi konvent kiküldöttjének jelenlétében hoznak.40 Bármi lett is az ítélet, a Győr vármegyei nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek fennmaradt bejegyzései alapján a konfliktus tovább folytatódott. Bár a 16. század folyamán egyetlen egy forrás sem említi konkrétan Csókatelket, sem a Héderváriak és a csornai premontrei prépostság közti határvillongást, mégis a 17. század elején újra említést tesznek róla a megyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvben. így az 1609. június 3-i bejegyzés, majd az 1610. március 26-i is erre utalhat, melyek szerint a csornai prépost és a szentmártoni apát tiltott mindenkit 34Dreska III. 126-128. 35MOL DL 16226. Július 5-i újabb idézés: Héderváry II. 373. 36Dreska III. 145-147. 37Héderváry II. XXXI. 38Dreska III. 167-168. 39Dreska III. 168-169. 40DL 16226.
