Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
344 Néma Sándor Nagybarát falu határától.41 Az 1634. június 17-i megyei nemesi közgyűlésen már konkrétan említik, hogy Csókatelek pusztán határjárást végeztek.42 Ugyancsak tiltotta Kis- és Nagybarát, Csanak és Győr mezőváros lakóit Simándi István erdélyi püspök és csornai prépost Csókatelek használatától. Az 1635. május 18-i megyei közgyűlésen ismételten tiltotta az előbb említett helységeket a pusztától.43 1637. június 5-án Simándi István erdélyi püspök és csornai apát eltiltotta Kisbarát lakóit Nagybarát és Csókatelek puszta földjének használatától a Határárok nevű helyig, ahol két határkő volt. Ezek közül az egyik Győr, a másik Nagybarát határát jelezte.44 1 638. június 5-én a csornai prépost valamint a szentmártoni főapát Kisbarát lakóit Csókatelek puszta határában lévő föld használatától - ami nyugatról Nagybarát faluhoz tartozik, egészen a Határárokig, aminek felső részén két határkövet állítottak fel - eltiltotta.45 Ennek eredménytelenségét bizonyítja, hogy a prépostnak és a főapátnak 1640. július 19-én Nagybarát falu területének használatát és jövedelmének beszedését a „ Csóka telek Völgieben az arokigh, mellben kett hanth hatar vagyon az keövecses domb” határolta földről ismét tiltani kellett.46 Szintén a már említett két egyházi méltóság panaszolta az 1642. évi február 22-i közgyűlésen, hogy Hédervári István a kisbaráti szabad legelőről jobbágyaikat elűzette.47 Az 1653. február 27-i megyei közgyűlésen a csornai prépost officiálisa útján eltiltotta a kisbarátiakat Csókatelek használatától,48 melyre 1655. szeptember 10-én ismételten sort kellett keríteni.49 Az 1659. május 15-i50 és megyei közgyűlésen Balaskó István a szentmártoni főapát és a csornai prépost nevében tiltotta a kisbarátiakat és másokat nagybaráti birtokának, többek között Kövecses-földnek, Csókatelek pusztának és a csókateleki-tó használatától. Az 1660. április 26-i51 megyei közgyűlésen Balaskó István Nagybarát birtokosai nevében minden környéken lakót tiltja Csókatelek használatától és nagybaráti területén a legeltetéstől. Kisbarát és Nagybarát lakói között a közös legelő miatt keletkezett vita ügyében, az 1667. szeptember 22-i közgyűlésen kiküldték az alispánt a szolgabíróval és esküdttel békéltetésre.52 Az 1670. április 10- i általános közgyűlésen Szenttamási Máté csornai prépostnak és a szentmártoni főapát tiltotta a kis -és nagybarátiakat és Kövecses-föld és Csókatelek használatától-53 41 Gecsényi Lajos (I—III), Hegedűs Zoltán-Szabó Zoltán (IV-V): Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái. I-V. Győr 1990—2009. (a továbbiakban: Győr vm. jkv.) I. nr. 656. és 728. 42Győr vm. jkv. III. nr. 397. 43Győr vm. jkv. III. nr. 442. és 443. 44Győr vm. jkv. III. nr. 546. 45Győr vm. jkv. IV. nr. 38. 46Győr vm. jkv. IV. nr. 193. 47Győr vm. jkv. IV. nr. 276. 48Győr vm. jkv. V. nr. 69. 49Győr vm. jkv. V. nr. 161. 50 Győr vm. jkv. V. nr. 223. 51 Győr vm. jkv. V. nr. 268. 52 Győr vm. jkv. V. nr. 463. 53Győr vm. jkv. V. nr. 508.
