Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786

Néma Sándor A térkép szerepe a helytörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között 1447-1786 (1^2) A térképek az egyes települések történetének, helytörténetének megkerülhe­tetlen képes forrásai. Nyomon követhetők általuk a határhasználat, a gazdálkodás változásai. Összehasonlíthatók az összeírások adataival, határhasználati leírásai­val. Bemutathatóak a falvak, a puszták határainak kialakulása és változásai, a történeti-földrajzi jellemzők, a folyómedrek, a szántóföldek, legelők, erdők határ­béli arányainak módosulásai. Ezt ismerte fel már a 19. században Römer Flóris bencés szerzetes, sőt a ku­tatás irányát, e válogatás szempontjait is kijelölte Ipolyi Arnold alapján, a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek hasábjain, az Árpás és Mórichidai Szent Jakabról címzett prépostság című tanulmányában 1865-ben: „Az időnek és a helynek kellő tudása nélkül nincsen történelem, hanem csak mese. Az említett munka annál ne­hezebb lesz, melynél inkább halogatjuk; legnagyobb akadályt görtinend elébe a tago­sítás, mely az uraság és jobbágyság birtokait összekevervén, majd lehetetlenné teszi az ezen irányban való biztos haladást, és 20-30 év múlva, midőn a régi jobbágy­ság legnagyobb része ki fog halni, egyedül az uradalmi archívumokban fennmaradt térképekből lehet majd valamit kikutatni, midőn magán a területen a kiszárított pocsolyák, csatornázott patakok és ezek, más irányban vezetett utak, többé semmi biztos útmutatóval nem fognak szolgálhatni, és a régi nem csak nyelvészeti, de föld­­leirati szempontból is anynyira érdekes határjárások érthetetlen rejtélyekké válnak. Kezdjünk tehát e téren is már egyszer valamit legalább tenni akarniF1 E megállapítások szellemében fogtunk neki annak a munkának, melynek ered­ménye a levéltárunk kiadásában 2003-ban megjelent Győr vármegye települései 18- 19. századi kéziratos térképeken című tanulmány- és képes forráskötetünk. Az itt megjelent, a Pannonhalmi Bencés Főapátság tulajdonában lévő „Nagy- és Kisbará­­ton a csornai Szent Mihályról nevezett premontrei prépostság és gróf Viczay Mihály birtokainak elhatárolása 1718'2 című térkép vezetett e kutatásra. (L. 1. melléklet) A dokumentum utal egy 1447-es oklevélre, amelynek felhasználásával megpróbál­ták rekonstruálni, illetve újra megállapítani Kis- és Nagybarát közösen használt 1 Römer Flóris: Árpás és Mórichidai Sz[ent] Jakabról címzett prépostság. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 3 (1865) (a továbbiakban: Römer: Árpás) 42-43. 4. jegyzet. 2 Nagy- és Kisbaráton a csornai Szent Mihályról nevezett Premontrei Prépostság és Gr. Viczay Mihály birtokainak elhatárolása 1778. Bencés Főapátság Levéltára, Pannonhalma VI. 3. Megje­lent: Néma Sándor (szerk.): Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Győr 2003. (a továbbiakban: Győr vm. térképek) 2003. 151., 241.

Next

/
Thumbnails
Contents