Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
338 Néma Sándor földjeit, köztük Csókatelek pusztát. írásunkban arra keressük a választ, hogy lehetséges volt-e két, török időben elpusztult település és az ezeknek határában lévő vitatott terület kijelölése s elhatárolása, illetve Csókatelek puszta rekonstruálása az 1778-ban induló és 1786-ban befejeződő perben? A határjárásra vonatkozó irodalmat Bede Ádám és Szarka József foglalta össze Egy középkori határjárás nyomában. A Fábiánsebestyénhez tartozó Rekettyés rét 1523-as határjárása című cikkében.3 4 A felsorolt irodalomból fontos kiemelni Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon1 és Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások című művében5 leírtakat. Elsőként Györffy György fogalmazta meg a középkori határjárásokkal kapcsolatban, hogy az égtájakon mindig az adott időszak, évszak csillagászati viszonyait, égtájirányait vették adottnak, azaz mindig az aktuális napfelkelte volt a mértékadó. Ráadásul a Julianus naptárt még módosították is 1582-ben, így az addig alapul vett égtáj megjelölés tíz nappal későbbre került.6 Győr megyében az első ismert térkép, amelyen megjelölték a csillagászati tájékozódási pontokat - a Nap delelési irányát déli 12 órakor, a Sarkcsillagot, a napkelte és nyugta irányát december 22-én, március 21-én, június 22-én, szeptember 23-án - az 1750-es évekből maradt fenn.7 A különböző forrásoknak, az okleveleknek, a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzéseinek, a határjárásoknak és a megyei törvényszéken folyó pernek eltérő az információs adatgazdagsága, így eltérő mélységben vázolható fel a történet is. Míg az 1447-es oklevélben csak néhány határjelet említenek, addig az 1737-es határvizsgálatban részletesen leírják ezeket. Az okleveles forrásokban, illetve a megyei közgyűlési bejegyzésekben legtöbb esetben csak a határkonfliktus folyamatossága állapítható meg. Az 1778. május 4-én kezdődő és 1786. június 2-án lezárult törvényszéki per8 teszi lehetővé az 1447 utáni és a hódoltság időszaka alatti események értelmezését, a 340 éves konfliktus feltárását. Vajon lehetséges-e az eltérő forrástípusokkal felvázolni a 15. század közepétől -mint alább látni fogjuk - az 1970-es évekig egy történetet? Az elbirtoklások, határhamisítások, határmódosítások mindennaposak voltak. Erről tanúskodik az említett 1778-as térkép leírásának 13. pontja is, amelyben szerepel egy legelő, vízzel elöntött helyekkel, mely már az 1447-ben kiadott oklevél szerint a két település, azaz Kisbarát és Nagybarát falvak között közös használatában volt. Ez a Csókatelek vagy Csókatelke prédium nevű terület tehát már 1447-ben feltűnik az oklevelekben.9 3 Bede Ádám-Szarka József-. Egy középkori határjárás nyomában. A Fábiánsebestyénhez tartozó Rekettyés rét 1523-as határjárása. In: Múzeumok Kutatások Csongrád megyében 2002. Szeged 2003. 51-72. (a továbbiakban Bede-Szarka: Határjárás) 51., 1. jegyzet. 4 Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Bp. 1987. (a továbbiakban: Takács: Határjelek) 227. 5 Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások Bp. 20032. 689—698. 6Bede—Szarka: Határjárás 54—55. 7 Győr vm. térképek 114., 192. 8GyMSMGyL IV. A. 8. a. Győr vármegye nemesi törvényszékének iratai, 1778/2852.
