Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
320 Lukácsi Zoltán rátom, a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának főlevéltárosa egyetlen rendelkezésre álló forrásban sem találta meg a keresett személyeket, de még hasonló nevekre sem sikerült bukkannia.35 A Nádasdy-féle adóösszeírás (1752-1754), amely a legjobb forrásunk lehetne, sajnos Kapuvárt egyáltalán nem tartalmazza, csak Gartát.36 A valamivel korábban keletkezett (1728) országos adóösszeírás37 és a valamivel későbbi úgynevezett dikális adóösszeírások (1774-1792)38 nem említenek ilyen neveket. A kereszteltek anyakönyvében sosem jelezte a plébános a férfi és a női név mellett, hogy a keresztszülők házastársak, de ez akkoriban annyira megszokott volt, hogy nincs okunk mást feltételezni. A Meznerin alak persze jelenthet Meznemé-1. Ebben az esetben Hochsinger Mihály és a keresztanya nem voltak házastársak. De az is lehet, hogy ez volt a neve a hölgynek, hiszen Mezner/Meznerin vezetéknév ma is létezik (a magyarban több helyütt Mézner alakban él és magyarosan z-vel ejtik). De semmiképpen nem fogadjuk el azt az álláspontot, hogy a Meznerin megjelölés foglalkozást jelentett volna.39 (A Mezner/Meznerin szó bizonyos német területeken sekrestyést jelent, ezért voltak olyan feltételezések, hogy a keresztanya a templom sekrestyése lett volna. Azonban teljesen elképzelhetetlen, hogy egy magyar plébános egy végig latinul írt anyakönyvben éppen ebben az egy esetben alkalmazott volna német foglalkozásnevet a keresztanya neve mellett, holott a keresztszülők foglalkozását soha egyetlen esetben sem tüntette fel, sem latinul, sem németül, sem magyarul. Tehát nem valószínű, hogy a keresztanya a sekrestyés, templomanya lett volna, mint ahogy korábban feltételezték.) Ezt valószínűsíti épp az is, hogy utána nyomuk veszik Kapuvárról. Hochsinger és Anna Maria Meznerin valószínűleg módosabb uradalmi vagy kastélybeli alkalmazottak lehettek, akiknek a lakóhelye könnyebben megváltozik mint egy földművesé, kapuvári őslakosé, könnyebben elköltözik vagy áthelyezik. Talán gyermektelenek voltak, akik nem rossz anyagi körülmények között éltek, elvállalták a keresztszülőséget, s talán anyagilag is támogatták a gyermek ruházását, élelmezését. A keresztszülőséggel kapcsolatban meg kell említenünk Hegedűs János földmérőnek a szombathelyi levéltárban található feljegyzését a 18. század legvégéről: „Ebben a Saeculumban úgy a Király Toó körül az Osslij Helységbeli Halászok fogtak egy vad és meztelen férfi-gyermeket, mintegy 11 vagy 12 esztendő korbélit, kit is sub conditione akkorbéli Plébános Ur Hány Istók névre meg keresztőlt, kirül mondatik, hogy maga Pál Herczeg [Esterházy] is kereszt Attya lett volna. Ez nagyon vad vala, és sokkal jobban félt az emberektül, mintsem valamely baromtul, kü elejentén meg fogattatása után tsak füvet, gyökeret, sáskát, békát és más féle Insectumokat, a húst utóbbit inkább nyersen, mintsem főzve vagy sütve szerette. Valamint a vízbe való ugráshoz nagyon hajlandó volt, úgy a nyers halat is nagyon kedvelte, ki mi-35Ezúton is köszönöm Dominkovits Péter főlevéltáros úr önzetlen segítségét. 36GyMSMSL Sopron vármegye Levéltára, Sopron vármegye adószedőjének iratai, Országos adóösszeírások, Nádasdy-féle adóösszeírás. IV. A. 14. a.) 1-9. doboz. 37GyMSMSL Sopron vármegye Levéltára, Perceptorialia, Insula fluvii Rába-kötet 285-310. 38GyMSMSL Sopron vármegye Levéltára, Conscriptiones Dicales, Kapuvár pro A[nn]o 1774- 1775, 1-45. 39Ezt az álláspontot képvisli Missuray-Krúg is, aki a keresztanyát ...Лima Mária sekrestyésné”nek fordítja (Missuray-Krúg: Hány Istók 28.).
