Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
Hány Istók az írott források tükrében 321 nekutánna a kapuvári várban mintegy 5/4 Esztendeig őrizet alatt tartatott, már némely szavakat kezdett ki hőbögni és kimondani. Egyszerre a Hajdúnak, vagy Kapusnak vigyázatlansága miatt örökre el illőt, és el veszett. Azt Allettyák, hogy a Rába folyásába ugrott legyen; mivel az kapuvári vártul, ahol is tartatott nintsen meszsze, de ez bizontalan, hová lett nem tudatik'.40 Itt tehát felvetődik Esterházy Pál herceg keresztapasága is, amire azonban egyelőre nincs egyéb forrásunk. De nem elképzelhetetlen, hogy a herceget is értesítették a rendkívüli eseményről, és névleg elvállalta a keresztapaságot, mint ahogy előfordult egyéb különleges esetekben (például hármas ikrek születésekor), vagy hogy éppen ő nevezte ki, vagy kérte fel tiszttartóját a tényleges keresztapaságra.41 Ekkor viszont Istók elfogásának korábban kellett történnie néhány héttel, de legalább néhány nappal, hiszen a herceg értesítése és intézkedése nemigen történhetett meg két nap alatt. Zerpák Antal leírása szerint is „később" történt a keresztelés, de ez nagyon bizonytalan fogalom. Mindenesetre az anyakönyv a hercegi keresztapaságról nem tud. De még ejtsünk szót a jeles március 17-i napról. Ha megnézzük az anyakönyvet, láthatjuk, hogy Istók megkeresztelését nem ehhez a naphoz vezetik be az anyakönyvbe (amikor egyébként egy Nagy Anna nevű kislányt is megkereszteltek Kapuváron), hanem néhány nappal később, 23-án vasárnap, az oldal legaljára nyomorgatta be a plébános. Ezért kezdődik a bejegyzés a NB = nota bene betűkkel, 17-énél pedig egy vonal mellett utal arra, hogy 23-ánál van még egy ide tartozó bejegyzés. Miért van így? Ez is rejtély. Itt engedjék meg, hogy saját papi tapasztalataimra hivatkozzam. A hét liturgikus cselekményeit én is hét végén szoktam összesíteni, s amikor végiggondolom a hetet, előfordul, hogy kifelejtem azt az eseményt, amit nem a saját templomomban végeztem. Miután végigvettem a hét eseményeit, gyakran utólag döbbenek rá hogy azon a héten esetleg részt vettem egy ünnepen egy másik templomban, ahol szintén miséztem, vagy valamilyen szentséget szolgáltattam ki, és ilyenkor magam is utólag nyomorgatom be, vagy csillaggal jelölöm meg a kifelejtett tevékenységet az intencióskönyvben. A későbbi bejegyzésnek tehát az lehetett az oka, hogy nem a templomban, hanem másutt, bizonyára a kastély kápolnában történt a keresztelő, ahogy azt Zsebedics József is feltételezi. Az is kérdés, mennyi időt töltött Istók Kapuváron? A Rosenstingel Pál-féle feljegyzés szerint fast ein Jahr var er in Schloss: majdnem egy évet töltött a várban. Hegedűs János 5/4 esztendőről, azaz egy és negyed évről beszél. Azt mondhatjuk tehát: nagyjából egy évet élt Istók a városban. Bizonyítja a viszonylag rövid időt az is, hogy Istók nevelése, szocializálása csak részsikereket ért el. Hitelt adhatunk annak, hogy kezdett főtt ételt enni, ruhát megtűrni, kicsit beszélni, de sosem érezte magát otthon a civilizációban, amihez az is hozzájárult, hogy vélhetően keményen bántak vele. A korabeli módszerek a „bolondokkal” szemben nem voltak finomnak mondhatók, a nevelés nagyrészt a verésben merült ki. Ezt elfogadhatjuk Zerpák 40 Vas Megyei Levéltár, Miscellanea, Ad rés Hungaricas 2. 41 Az, hogy Hány Istók keresztapja tiszttartó volt, elterjedt vélemény (vő. Faragó: Hány Istók 3.), de levéltári adatokkal még nem bizonyított.
