Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 277 ben Nemeskéren). Megírták a házassági hirdetőcédulákat. Az ő feladatuk volt a virrasztás és a temetéseken a gyászénekek, halottkísérő énekek eléneklése is. A plébánost több helyen elkísérték a betegekhez és a haldoklókhoz. Jegyzői hivataluknál fogva magánokiratokat (szerződések, nyugták, végrendeletek, hagyatéki leltárak, osztálylevelek stb.) szerkesztettek, folyamodványokat (instanciákat) fogalmaztak, számadásokat (községi, templomi) készítettek és ellátták a politikai község (communitas) egyéb hivatalos írásbeli teendőit.98 Javadalmazásuk A Rendelet rendelkezéseinek értelmében az „alsó tanodái tanítók fizetése a község népességéhez, erejéhez, a jótévők, pártfogók, kegy- s földes árak adakozásához, vagy magányos alapítványokhoz, s egyéb körülményekhez képest különbféle, s ünnepélyes, és Fölsőbb helyen helybenhagyandó szerződés által biztosítandó'.99 A szerződéskötésekre a csepregi esperesi kerület helységeiben 1846 júliusa és novembere között került sor.100 Azok a helységek, melyek közösen tartottak fenn iskolát, közösen fizették a tanítót is. A tanító megélhetésének biztosítását vagy a földesúri hatalom alatt álló katolikus communitasok vállalták (természetesen a földesúr képviselőjének egyetértésével), vagy pedig a katolikus nemes közbirtokosságok (Jánosfa, Nemesvis, Lőcs, Nemeskér, Nemesládony, Répceszemere, Völcsej).101 Az ezt megelőző években a javadalmazás az 1829. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben rögzített módon, vagy esetleg az időközben kötött más kontraktus alapján történt. A csepregi kerületben alkalmazott javadalmazási rendszereket az 1846-ban kötött szerződések alapján vázoljuk fel. Az iskolamesterek megélhetésének forrását alapvetően a földbirtok, a párbér, a stóladíj, a tanítás díja és a jegyzői díj jelentette. Hivatalból jogosultak voltak maguk és családjuk részére szolgálati lakásra.102 A katolikus hívektől és communitastól származó jövedelmük több településen alapítványi adománnyal, valamint urasági/uradalmi juttatással egészült ki. Egyházi szolgálatukért a templompénztárból is kaptak fizetést. Az 1840-es évek jelentései arról számolnak be, hogy a nemeskéri katolikus közösség tanítója számára csak szerény megélhetést tudott biztosítani. A plébános keserűen állapította meg hogy: „A tanítónak csekély fizetése miatt idegenkedik minden jóra való tanító itt hivatalt válalnfi.103 98 Csóka Lajos: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma 1929. (a továbbiakban: Csóka: Sopron) 86. "Rendelet 64. §. 100Valójában inkább egyoldalú kötelezettségvállalások a közösségek részéről. 101Cirákon mindkettő. 102Mészáros: Katolikus 125. 103 Jelentés, Nemeskér 1845/46.
