Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
278 Kelemen István Termőföldek Az iskolaházhoz szántóföld104 és gyakran rét105 tartozott. Káptalanvisen a mester csak némi belső' fundusnak vehette hasznát, de a domboldalon elterülő, l/i holdas kert nem sokat jövedelmezett. Kertet Keresztényben, Lövőn, Nemeskéren és Újkéren említenek még a szerződések.106 A szántón és a réten kívül a répceszemerei mester 1 hold krumpli- és fél hold kukoricaföldet, a dénesfai fél hold kukorica- és kenderföldet használhatott. Nemesládonyban csupán egy kis krumpliföldet bírt. Zsirán fél hold nagyságú gyümölcsös- és konyhakertről történik említés, ami a tanítói laktól távol feküdt. Egyes helyeken (Lövő, Horpács, Iván) a tanító megélhetését kisebb kenderföld segítette.107 A tanító rendelkezésére bocsátott termőföldingatlanok megművelésének több módja alakult ki. Gyakran a tanító mint gazdálkodó-paraszt ember maga is részt vett a munkákban. A plébániabeli és a lédeci lakosok közösen munkálták meg a horpácsi mester szántóját, beleértve a trágyázást is. Keresztényben a jobbágyok a tanító szántóföldjeit évente háromszor szántották meg, vetették be, boronálták meg és hordták ki rájuk a trágyát. A lócsi mester szántóját a helyi nemes közösség tartozott teljes egészében megművelni. Az újkériek kötelessége volt a háromszori szántás, a tanítói laknál felgyűlt trágya kihordása és a tanító kertjének megművelése. A répceszemerei katolikusok művelték a szántót, a zsellérek ezen felül a krumpli- és a kukoricaföldet. Ságon szintén a helyiek gondoskodtak a szántók műveléséről. Megosztva történt a földművelés Egyházasfaluban: a szántóföldek nagy részét a három község együttesen művelte, míg a gógánfai határban fekvő darabot maga a tanító. A felsőszakonyi mester a gyalókai határban fekvő szántóját maga tartozott megművelni, míg az alsószakonyi határban elterülő rétjét a két szakonybeli hívek kaszálták, gyűjtötték róla össze a szénát és hordták azt haza. Ivánban és Undon a szántók nagyobb részét ugyancsak a helység művelte. Sajtoskálon a szántókat a közösség, a rétet a mester munkálta. Zsirán csak a szántókat művelték a helybeliek, emellett lekaszálták a tanítói rétet, de a gyűjtés és szállítás már a tanítóra maradt. A tanító számára ingyenesen végzett munkák nem korlátozódtak a földek megművelésére. Undon például a szerződésnél fogva a helyieknek szekeret kellett biztosítaniuk a mester részére a tűzifa és a trágya szállítására, valamint a gabona malomba hordására. Párbér (ágybér) A katolikus házasságot kötött párokat párbér (titulo lecticalis) fizetésére kötelezték, mely a házasságkötés idejétől járt.108 A szerződések a helyi sajátosságokat 104Nagyságát holdban vagy mérőben határozták meg. 1 mérős volt a szántóföld, amelybe 1 mérő gabonát lehetett vetni. Általában 1 mérő szántóföld = 0,5 hold (600 négyszögöl). A mértékekhez lásd: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok) Bp. 1990. (a továbbiakban: Bogdán: Mértékek). 1051 kaszás (kaszaalja, falcastrum) rét: amit 1 kaszával 1 nap alatt le lehet kaszálni. 106 Egyedül az új kéri kert nagysága ismert: 3/4 hold. 107A kenderföldek nagysága: Horpácson i/s hold, Lövőn 1ЗЗД200 hold. Ivánban ismeretlen.
