Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 275 1790 körül született. 1813 körül kezdte pedagógusi pályáját, az 1814/15. tanévben Csepregen segédtanítóskodott. Anyanyelvűk mellett mindketten német és latin nyelven tudtak. A legtöbb helyen Bendi József fordult meg. 1793 körül született, 1812 körül kezdett tanítani. Hövej (1816/17-1821/22), Cirák (1822/23-1823/24), Újkér (1824/25-1827/28), Iván (1827/28-1832/33), Endréd (1833/34-1839/40), Keresztény (1841/42) és Lőcs (1842/43-1848/49) jelzik karrierjének főbb állomásait. Hasonlóan sok helyen alkalmazták az 1800 körül Pápán született, pályáját 1820 körül kezdő Lénársits Istvánt is: Csapod 1823/24-1826/27; Fertőszentmiklós 1827/28-1828/29, Endréd 1830/31-1832/33, Iván 1834/35-1841/42 és végül 1842/43-tól újra Fertőszentmiklós.90 91 Az 1795 körül született nemes Döbrösy Pál több mint két évtizeden keresztül Egyházasfaluban (1822/23-1844/45) működött, hivatását 1816 körül kezdte. Közel három évtizedig ült a káptalanvisi tanítói székben Kováts József (1819/20-1847/48), aki 1794 körül látta meg a napvilágot és 1818 körül kezdett tanítani. A csepregi elemi oktatás meghatározó alakja volt Bognár János tanító (1807/ 08-1841/42). 1780 körül született a Vas vármegyei Pinkamindszenten, nagyjából 20 évesen lépett pedagógusi pályára. Nála tanult segédtanítóként a később Bőben tanítóskodó Ill(y)és György (1828/29) és a már bemutatott Kiss István. Bognár Csepreg után Ivánba került (1843/44-1847/48). Illés György 1811-ben született Újkéren, csepregi segédtanítósága után Ságon kapott tanári állást (1830/31- 1834/35), majd Bőbe került (1835/36-1849/50). Közel 30 éven át (1818/19 1847/ 48) tanított Undon Marovits (Márovich) Sándor, aki 1816 körül kezdte hivatását. Tömördön született 1789 körül, később Undról a máterbe, Horpácsra került (1848/49-1850/51). Bális Pál, a dénesfaiak mestere (1829/30-1847/48) Homokon született 1798 körül és az 1810-es években kezdte a tanítást. Molnár József előbb büki segédtanító (1834/35-1835/36) volt, majd ugyanitt mester (1838/39- 1842/43), ahonnan aztán Ságra (1843/44) került. A páli születésű (1801 körül) Kun(n) Imre a széplaki kerületben fekvő Szécsényből (1821/22-1835/36) került Cirákra (1840/41-1847/48). Grátzol István Felsőszakonyban eltöltött évek (1832/33— 1837/38) után került Górba (1841/42). Stantsits János, mielőtt Gyórón közel 40 éves tanítói tapasztalattal alkalmazták (1836/37-1844/45), Zsirán (1810/11) és Fertőszentmiklóson tanított (1829/30-1834/35). Derdák János előbb Nagycenken volt segédtanító (1833/34), majd Keresztényben (1839/40-1840/41) és Endréden (1841/42-től) tanító. Kiss Pál - aki 1811-ben Ivánban született - három helyen (Völcsej 1828/29-1829/30, Bük 1831/32-1832/33, Fertőszentmiklós 1833/34) segédtanítóskodott, mielőtt a nemeskéri tanítói állást (1847/48-1849/50) elnyerte. Sándor József Nemeskérről (1834/35-1836/37) került Nemesládonyba (1837/ 38-1846/47). A répceszemerei (1828/29-1849/50) Kiss József Kövesden (1826/27- 1827/28), a sági (1836/37 1842/43) Perepatits István Lózson (1832/33) segédkezett. Kiss Ferenc Kövesden töltött segédtanítói évei (1833/34-1834/35) után egy tanév erejéig (1837/38) Bükre került tanítónak, ahonnét Újkérre (1839/40- 1847/48) hívták. Döbrös(s)y János több mint egy évtized után (1833/34-1845/46) ment Völcsejről Kövesdre (1846/47-től), míg a völcseji tanítói székben őt követő 90GyEL PL Can. Vis. vol. 65. 329. 91GyEL PL Can. Vis. vol. 73. Széplaki esperesi kerület, 1829. Fertőszentmiklós 88.
