Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 265 A közösségek anyagi lehetőségeinek szűkössége az iskolák állapotán is tetten érhető volt. 1829-ben Cirákon és Répceszemerén az összedőlés fenyegette a tanodát, Zsirán és Egyházasfaluban a sötét tanterem akadályozta a tanítást, az előbbi helyen még a padok is hiányoztak. Az egyházlátogatási jegyzőkönyv a tanítói lakások alkalmatlanságáról, kényelmetlenségéről panaszkodik Nemeskéren, Keresztényben, Egyházasfaluban és Gyórón. Legjobb helyzetben a völcseji, az újkéri, a horpácsi, az épülő undi, a lövői, az iváni, a bői és a dénesfai iskolaház volt.35 1829 augusztusában Egyházasfalu, Gógánfa és Dasztifalu elöljárói a püspökhöz fordultak, mivel „a mester háznál volt kéménynek le dűlése a szomszédságbon lévő plébánia házat és közel lévő szfent] templomot tűz veszedelemmel [... ]” fenyegette. Kérték, engedélyezze, hogy a kémény felépítése a templom kasszájából történjen. Levelükhöz árajánlatot mellékeltek, a szükséges kézimunkát maguk vállalták.36 A sajtoskáli elöljáróság 1831 februárjában amiatt panaszkodott, hogy a korábbi, kőből épült oskolaházat - melyet még Niczky Zsigmond emeltetett - a kegyúr „[... ] minden hir és kérdés nélkül el adta, és az helyett sárbul épéttetett Imásikatj s a fundust is igen meg kissebbétette”.37 A bükiek 1841-ben bontották le alkalmatlanná vált iskolájukat („[...] az előbbi börtön forma barlangot - melly iskoláúl szolgált - öszvedöntöttW) és elkezdték felépíteni az újat. Kempf János plébános levélben kért segítséget a püspöktől, mert a 700 lelket számláló katolikus közösség nem tudta fedezni a közel 1500 váltóforint nagyságú költségvetést. Az indoklás szerint „a büki katholikusok nagyobb része tsak tselédekből, koldusokból és szegény nemes emberekből áll (a birtokosok többnyire protestánsok lévén,/’.38 Az egyházlátogatás óta az 1840-es évekig eltelt időben az épületek állagában bekövetkezett változásokról és időközben esetleg szűkössé vált méretükről az éves jelentések szolgálnak információkkal. Cirákon nem történt előrelépés, még 1846/47-ben is az iskola alkalmatlan volta miatt panaszkodtak: „az iskola épülete és bútorzata igen allyas állapotban van, - jobb karba állítását a község részint nem bírja, részint nem akarja”.39 Gyórón továbbra is nehézségek adódtak, Dénesfán pedig rosszra fordult a helyzet („az iskola itt is hasonló szegény karban áll’).40 A következő tanév sem hozott változást, mindhárom faluban „az oskola kívül belül elhagyatott, szegény állapotbanállt. Csepregen a zsúfoltság miatt 1845/46-ban - a plébános szavai szerint - „a tanétást czélszerűen eszközölni majd lehetetlen'', ráadásul „kevés a kilátás, hogy a heányon mostanság segéteni lehessen”.41 Az egyházasfalui tanodát sötétnek és szűknek találták, a plébános szerint a problémákat csak egy új iskola felépítésével lehet megoldani, amit már tervbe is vettek.42 Ivánban az 1840-es évek közepére következett be, hogy az iskola „ alatson és szűk volta” 35GyEL PL Can. Vis. vol. 65. 36GyEL PL Parochialia, Egyházasfalu. Klenovsky Mátyás horpácsi kőműves árajánlata szerint 2500 téglára (40 ft), 2 mérő mészre (4 ft) volt szükség, a munkadíjat 18 ft-ban állapította meg. 37GyEL PL Parochialia, Sajtoskál. Attestatum, 1831. február 5. 38GyEL PL Parochialia, Bük. 39Jelentés, Cirák 1846/47. 40 Uo. 41 Jelentés, Csepreg 1845/46. 42Jelentés, Egyházasfalu 1845/46.
