Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
266 Kelemen István sokakat meggátolt az iskolába járásban, ráadásul a ködös decemberi napokon a sötétség miatt alig lehetett délután két óránál tovább tanítani.43 Káptalanvisen ugyancsak siralmas volt a helyzet: 1841/42-ben a plébános keserű szavakkal írta le az oskolát: „igen keskeny, kicsiny és alacsony, setétes, inkább kamrátska, mint sem iskolának való, a gyermekek bé fogadássára elégtelen, kiknek nagyobb része padoknak hiánya miatt le sem ülhet’.44 1847/48-ra az épület már roskadófélben állt, és „a legnagyobb szerencsétlenségtől’ lehetett tartani. Pozitív előrelépésként a jó karban lévő zsirai tanoda ekkor már el volt látva a szükséges felszerelésekkel, de 1848. október 11-én Jellasics horvátjai a mesterlakkal együtt felperzselték, így a település iskola nélkül állt.45 Lövőn az évtized közepén nagyban akadályozta a rendszeres tanítást, hogy a különböző korú gyerekeket (kezdőket, haladókat) egy tanulószobába zsúfolták. A nemeskéri iskola 1844/45-ben még dűlőfélben állott, de 1847/48-ban már megfelelő állapotúnak ítélték.46 A sajtoskáli és a lócsi iskola az 1845/46. tanévben nem volt bebútorozva, hiányoztak belőlük az iskolapadok.47 Sajtoskálon 1848/49-re sem változott a helyzet, sok gyereknek állva kellett részt vennie a tanórákon, Lőcsön a „rozzant karban lévő tanodának szűk volta!’ sokakat távol tartott az intézménytől, Ságon viszont „minden jó és dicsérendő karban” volt.48 A horpácsi iskola eredetileg az uraság kuriális házaként működött, de a község régi iskolájáért az uraság „kegyelemből” elcserélte.49 Az 1844/45. tanévre vonatkozó jelentés a völcsejieknek az oktatásügy iránti elkötelezettségéről és áldozatvállalásáról tudósít. „A völcsei nemes közönség forrón óhajtván a nép nevelési ügy előmentét, az utókorra hű buzgalommal át nyöveszteni; a minek is következtében olly tágos tanodát építtetni szives volt, mellynek belső világossága hosszában 5, széliben 2 l/2 ölet tenne, azt öt bel és kül ablakokkal, иду kettős ajtóval el látván, önközös pénztárából 18fOdlk évben. E felett ezen tanodát 20, két rendbeli erős megpalluzott padokkal fi és leány gyermekek számára, dobogó, asztal és karszékkel a tanittó számára - író, számozó, vörössel lineázott táblákkal, azokat három lábú tartókkal, nemkülömben a tanittási rend, iskolai törvények, csillagok, érdem rendszer, ministráló inventárium, büntetés rendi, А. В. C. táblákkal, иду a segéd tanittó számára ággyal, ruha fogassal, könyvtartóval, falon fügő tokos órával gazdagittani szíveskedett, melly öszve a nemes közönségnek a tanittói szükséges ékes lakhellel szinte 3.000 váltó forintjába került.”50 Lőcsön 1850-ben esedékessé vált a „dűlő félben lévő, s úgyszólván továbbá lakhatatlan iskola háznak’ az újjáépítése. „Az emlétett iskola ház ugyan is daczára annak, hogy igen silány anyagokból épült, mindazonáltal hosszú évek során a gondos tatarozás által fentartatott, s lakhatóvá tétetett; most már azonban anyira elavult, hogy azt többé tatarozni tellyes lehetetlen. Sőtt tovább benlakni is igen fé-43 Jelentés, Iván 1847/48. 44 Jelentés, Káptalanvis 1841/42. 45Uo. 1847/48. 46 Jelentés, Nemeskér 1844/45 és 1847/48. 47Jelentés, Sajtoskál 1845/46. 48Uo. 1848/49. 49GyEL Plébániai lt. Sopronhorpácsi plébánia iratai. 1. d. Népiskolák, tanítók és jövedelmeik összeírása, 1848. 50Jelentés, Völcsej 1844/45.
