Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
260 Kelemen István történeti adatok találhatóak az egyes plébániák iratanyagaiban (Acta parochialia)5 és a beszállított plébániai levéltárakban.6 Az 1848 nyarán kelt jövedelem-összeírási formanyomtatványok, melyek a tanítókról, jövedelmeikről, a falvak lakosságszámáról, vallási összetételéről és az iskolák állapotáról tartalmaznak adatokat, a csepregi kerület helységeire vonatkozóan - sajnálatos módon - nem lelhetó'k fel a levéltárban.7 A tanügyi viszonyokat országos szinten két uralkodói rendelet: az 1777. évben kibocsátott I. Ratio Educationis,8 majd az 1806-ban bevezetett és a XIX. század első felének közoktatásügyét meghatározó II. Ratio Educationis,9 végül a Helytartótanács által 1845. július 16-án kiadott, 25.224. számú rendelet szabályozta Magyarország elemi tanodáinak szabályai címmel (továbbiakban: Rendelet).10 Az I. Ratio először kísérelt meg állami felügyelet alatt álló, egységes oktatási-nevelési rendszert létrehozni.11 A protestáns egyházi-tanügyi autonómia miatt a II. Ratio és a Rendelet hatálya kizárólag a katolikus fenntartású oktatási intézményekre terjedt ki. Ebben az időszakban a csepregi esperesi kerület egyike volt annak a négy kerületnek, melyek a locsmándi főesperességet alkották. A főesperesség már a XVII. századtól felső és alsó kerületre tagolódott, a XIX. század elején pedig ezek mindegyikében két-két esperesi kerület szerveződött. Ennek következtében a szinte teljesen magyar ajkú alsó kerületet az északi részen elterülő széplaki12 és a délen elhelyezkedő csepregi esperesség képezte. A kerülethez - a Vas vármegyei Górt kivéve - Sopron vármegyei helységek tartoztak.13 14 Területén Sopron vármegye más vidékeihez képest magas volt a nemesi jogállású lakosság (15 községet tisztán nemesek laktak), és - többek között éppen a kisnemesség magas reprezentációjával összefüggésben - az evangélikus vallásúak aránya. A csepregi esperesi kerületben 15 plébánia működött; filiájukat - ide nem értve a majorokat és a lakott pusztákat - zárójelben tüntettük fel. Bő (Gór), [Egyházas-]Bük (Felső- és Alsó-Bük), Cirák (Dénesfa és Gyóró), Csepreg, Egyházasfalu (Dasztifalu és Gógánfa), Felsőszakony (Alsószakony és Gyalóka), Horpács (Lédec és Und), Iván, Káptalanvis (Gyüleviz, Nemeskér, Salamonfa és Zsira), Lövő (Nemeskér), Nemesládony (Berekalja, Kisgeresd, Mesterháza, Nagygeresd, Pórlá®GyEL PL Parochialia. IV. doboz. Bük. VII. doboz. Egyházasfalu. XVI. doboz. Keresztény. XX. doboz. Lőcs. XXX. doboz. Sajtostól. 6GyEL Plébániai és espereskerületi levéltárak (a továbbiakban: Plébániai lt.). Répceszemere, Répcevis, Sopronhorpács. 7A plébániai levéltárakban egyedül Horpácsé került elő. 8Az 1777-i Ratio teljes szövege: Mészáros István (ford.): Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Bp. 1981. (a továbbiakban: Mészáros: Ratio) 11—215. A továbbiakban - a Ratio I. elnevezés feltüntetésével — a jogszabály paragrafusaira hivatkozunk. 9Az 1806-i Ratio teljes szövege: Mészáros: Ratio 217-382. A továbbiakban - a Ratio II. elnevezés feltüntetésével - a jogszabály paragrafusaira hivatkozunk. 10Magyarország elemi tanodáinak szabályai. Országos Széchényi Könyvtár. 11 Mészáros: Ratio 8. 12 Kelemen István-. A széplaki esperesi kerület helységeinek tanügyi viszonyai az 1840-es évek második felében. SSz 59 (2005) 3. sz. 285—305. 13A Sopron vármegyei Chernelháza és Damonya a szombathelyi püspök igazgatása alatt állt. 14Részlet a locsmándi főesperességet bemutató térképlapról. In: Bogár Ferenc: Episcopalis Diocesis Jauriensis in una generali et sex specialibus tabulis... 1821. Soproni Múzeum Könyvtára.
