Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években

A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI

261

1. kép. A csepregi esperesi kerület 1821-ben14

dony és Tompaháza), Répceszemere (Csáford, Csér és Jánosfa), Sajtoskál (Berény, Hetye, Lőcs, Ság és Simaháza), Újkér (Alsószopor, Felsőszopor és Keresztény) és Völcsej.

1. A kerület (alsó elemi) tanodái

Mária Terézia tanügyi rendelete, az I. Ratio az alapfokú, ún. népiskolát anyanyelvi iskolának (schola vernacula) nevezte, de a korban az intézménytípusra az elemi iskola (schola trivialis) elnevezést is használták. (Az 1840-es években magyar nyelvű jelentésekben a „nemzeti iskola” és az „elemi iskola/oskola” megjelölés szerepel). A Ratio fogalomhasználatában a falusi anyanyelvi iskolák azok a falvakban vagy mezővárosokban megszervezett iskolák voltak, ahol hitoktató mellett csak egy tanító működött.15 A II. Ratio az iskolatípus tekintetében hasonlóan fogalmazott: „a triviális iskolának is nevezett iskolában csak egyetlen tanító szokta az oktatást végezni'}6 Az iskolák felügyeletét az I. Ratio a helyi plébános feladatává tette,17 a II. Ratio szabályozásában a falusi oskolák igazgatója (rektora) a helyi plébános

15I. Ratio 86. §.

16I. Ratio 8. §.

17I. Ratio 58. §.