Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata 257 Jellemzőnek mondható, hogy míg Ebenhöch legközelebbi rokonait, testvéreit általános örökösül jelölte meg, addig a következő nemzedék tagjait inkább személyes jellegű tárgyakkal, illetve kisebb összegekkel „lepte meg”. Végrendelete 15. pontja értelmében „Vilmos gyógyszerész öcsémnek arany zsebórámat’ hagyta örökül, a 16. pontban pedig Jéhn Vilmos testvéréről, Jéhn Győzőről emlékezett meg mint örökhagyó, akire arany óraláncát testálta. Ezek inkább személyes jellegű ajándékok, ami szintén jelezhet valamiféle, a formális rokoni udvariasság keretein túlmutató kapcsolatot. A végrendeletben a Jéhn család további tagjai is feltűnnek: a 17. pont szerint unokahúgára, Jéhn Margitra - ő azonos lehet az 1902-1906 között a földvári katolikus iskolában tanító, már említett Jéhn Margittal - 500 forint „háztartási díjjat biztosító’ kötvényt hagyott, azzal, hogy az összeg Jéhn Ferencnének kézbesítendő. Jéhn Ferencné személyében pedig a már szintén említett, 1904-ben elhunyt földvári tanító feleségét sejtjük: ily módon arra lehet gondolni, hogy Margit Jéhn Ferenc és felesége leánya lehetett. A kiskorú Jéhn Margitot megillető kötvényt a végrendelet végrehajtásakor azonban a Szekszárdon működő Tolna vármegyei árvaszékhez küldték meg,77 ami viszont cáfolja, hogy Margit az ő lányuk lett volna. Ugyancsak e pontban szólt a végrendelkező bizonyos „ Jéhn Alojzia húgom” nevére írt „takaréktárt könyvecské’ átadásáról is.78 A végakarat eme rendelkezéseit végre is hajtották: ezekhez kapcsolódóan öt olyan elismervény is fennmaradt Ebenhöch kanonoki irathagyatékában, amely arról szól, hogy húga, özvegy Jéhn Alajosné Ebenhöch Mária felvette bátyja hagyatékának rá, illetve két fiára, Vilmosra és Győzőre eső részét. Ezek közül három 1889. szeptember 7-én kelt: az első a Szűz Máriát ábrázoló olajfestmény,79 a második a Jéhn Győzőre hagyott arany óralánc,80 a harmadik pedig a Jéhn Vilmost megillető arany zsebóra átvételét igazolja hivatalosan81 - utóbbi kettő esetében az édesanya arra is kötelezte magát, hogy a hagyatékokat fiainak átadja. Összességében úgy ítélem meg, hogy Ebenhöch kapcsolati hálójában a rokoni szálak fontos szerepet játszottak. Igaz, ezek „öröklött” kapcsolatok voltak és a roppant élénk társasági, tudományos stb. életet élő kanonok esetében nem ezeké volt a főszerep, ám, mint végrendelete is tanúsítja, e szálakat nem, hogy nem varrta el, hanem kellő figyelmet fordított rájuk. A Jéhn család jó példája annak, hogy nem csupán a vele egy generációhoz tartozó sógorával, de annak fiával, azaz a következő nemzedék képviselőjével is tartotta a kapcsolatot (sőt ezen túl a család más tagjaival is). 77Uo. 78GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch, Végrendelet. 79 Özvegy Jéhn Alajosné elismervénye az Ebenhöch Ferenc kanonok által hátrahagyott Szűz Máriát ábrázoló festmény átvételéről. Győr, 1889. szeptember 7. GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch. 80Uo. 81Uo.
