Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
254 Katona Csaba alapításra a fejét. Esküvője mutatja az ő rokoni kapcsolatrendszerét is, pontosabban azt, hogy szűkebb pátriájával, Földvárral, nem szakította meg a szálakat. Ez persze - tudva, hogy özvegy édesanyja56 valamint Győző fivére továbbra is Dunaföldváron élt — teljesen természetesnek mondható. így aztán az sem meglepő, hogy Jéhn esküvőjére (1897. szeptember 12-én) a szintén Tolna vármegyei Hőgyészen került sor.57 A feleség Korbuly (Ramosch) Mária volt, Korbuly Sándor helybéli körorvos és Glázer Anna örökbe fogadott leánya.58 A frigynek legalább négy gyermek lett a gyümölcse: Vilmos, aki nevét később Jénayra magyarosította, vitézi címet nyert és - jellemző adalék! - később Dunaföldváron lakott, a szintén Jénayra magyarosító Sándor, továbbá Mária (asszonynevén Székessy Imréné),59 illetve a nagyapja nevét megöröklő Alajos, aki azonban egy évet sem élt.60 E bőséges gyermekáldással kísért házasság azonban a feleség korai halála miatt nem tarthatott sokáig: Jéhn Vilmosné Korbuly Mária 1911 áprilisában hunyt el egy tüdejét megtámadó, halálosnak bizonyuló szövődmény miatt.61 Az özvegy Jéhn gyermekeit a bajor-osztrák határ melletti Kitzbüchelből érkezett fiatal nevelőnővel, Hedwig Waltllel együtt rokonaihoz, Dunaföldvárra küldte édesanyjuk halála után (ez szintén a szoros kapcsolatok bizonyítéka). Ezt követően azonban rövid időn belül újabb tragikus fordulat következett be a család életében: mire a gyerekek hazatértek Sopronba a Földváron töltött nyár után, az időközben Hőgyészről Sopronba költöző anyai nagynénjük és nagyanyjuk szintén elhalálozott.62 Az özvegy édesapa ily módon női segítség nélkül maradt, és ezért kénytelen volt házvezetőnőt fogadni. A három gyermekével magára maradó férfi azonban egész kevéssel a gyászév letelte után újra megnősült. Vélhetően ebben az is szerepet játszott, hogy a félárván maradt gyerekek mellé új asszonyt/anyát akart hozni, aki kellőképp gondoskodik nevelésükről. Jéhn Vilmos ezúttal nem egy ifjú hölgyet választott: 1912. augusztus 10-én kötötte meg második házasságát bizonyos Szép Stefániával a soproni Szent György plébániatemplomban.63 Az 1871- ben született, a házasságkötéskor tehát már negyvenedik évét betöltött feleség maga is túl volt már egy - előző férje halálával végződött - házasságon. Első férje, Szabó Lajos műlakatos halotti levelének adatai mögött egy újabb tragédia homályos körvonalai sejlenek fel. Az 1895. május 15-én elhunyt szombathelyi születésű Szabó „B[uda]pesten az országos téboldában” halálozott el, elhunytának oka pedig 56Az édesanya, Ebenhöch Mária legalább 1889-ig bizonyosan Földváron élt, mert Ferenc bátyja végrendeletének kihirdetésekor e települést tüntették fel lakóhelyeként. Jegyzőkönyv Ebenhöch Ferenc kanonok végrendeletének kihirdetéséről. Győr, 1889. július 30. GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch. 57Tanusítvány Jéhn Vilmos és Korbuly Mária házasságkötéséről. GyMSMSL XIV. 59. 2. d. 58GyMSMSL XIV. 59. 2. d. „Adalékok édesapám monográfiájához”. Jénay (Jéhn) Sándor visszaemlékezése édesapjára, Jéhn Vilmosra, testvére, Jéhn Antal kiegészítő megjegyzéseivel, (a továbbiakban: Jénay) 1. 59Kivonat Jéhn Vilmos hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvéből. Sopron, 1940. augusztus 31. GyMSMSL XIV. 59. 2. d. 60GyMSMSL XIV. 59. 2. d. Jénay 1. 61Uo. 4. 62Uo. 63 Jéhn Vilmos születési anyakönyvi kivonatának hiteles másolata. GyMSMSL XIV. 59. 1. d.
