Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata 255 az „idegrendszer kimerülése" volt.64 A 24 évesen özvegyi sorsra jutott Szabó Lajosné férje után két gyereket nevelt: ifjabb Szabó Lajost és Szabó Istvánt, akik később mindketten katonai pályára léptek.65 Az így újra „kiegészült” Jéhn-család egy évvel később váratlanul újabb jövevénnyel gyarapodott, akinek érkezése igencsak meglepetésszámba ment. 1913-ban a már idős szülők házassága (Jéhn Vilmos 46, Szép Stefánia 41 éves volt 1912-ben, házasságkötésük idején) nem várt gyümölcsöt hozott: megszületett Jéhn Antal, aki aztán apja pályájára lépve tovább vitte az Arany Kereszt patikát.66 Az apa, Jéhn Vilmos a második világháború magyarországi pusztítását, majd szeretett gyógyszertára 1950. évi államosítását nem érte meg: 1940. március 19-én elhunyt.67 Antal fia, aki továbbvitte apja tanult mesterségét, abba, az immár ugyancsak állami kezelésben lévő gyógyszertárba, az Oroszlánba került vezetőnek, ahol édesapja egykor gyakornokként dolgozott. Majd száz évvel ezt követően innen ment nyugdíjba 1973-ban.68 69 Vázlatosan láthattuk tehát Ebenhöch Ferenc életútját, illetve a Jéhn család több tagjának rövid életpályáját. Az alábbiakban a köztük levő kapcsolatot szeretném röviden megvilágítani, már amennyire azt a szűkös források kiaknázása lehetővé teszi. Ebenhöch pap lévén saját családot nem alapíthatott, azonban korántsem volt visszavonultan élő ember, ezért rokoni kapcsolatai fokozott jelentőséget kaphattak életében. Sajnálatos módon elveszett (vagy talán csak lappangó) naplója alapján idősebb korában ez a már-már unalmasan és kicsinyességbe hajlóan pontos és rendszerető ember egyfajta kivonatot készített a korábbi „nagyobb kirándulások és utazásokrai” visszatekintve. Ezek között feljegyezte, hogy 1851. augusztus 6-án meglátogatta sógorát, Jéhn Alajost, Mária húga férjét Tinnyén és egészen augusztus 8-áig náluk tartózkodott: „1851. augusztus 6-án gőzhajón Esztergomba, onnét kocsin Tinnyére Jéhn Alajos ottani tanító s jegyzőhöz mint Mária húgom férjéhez, akiknél 2 napig tartózkodtam s Perbálra is kirándultam; 8-án délután vissza sógorom s nővéremtől kísérve Esztergomba, a kincstár s épülő kupola megtekintése után este 11-kor gőzhajóra, amellyel másnap 9-én Győrré értem, aznap hazafi Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon akkor, ha ez a pár napos látogatás bekerült a „nagyobb kirándulások’ közé, mennyire volt intenzív a személyes kapcsolat a sógorok között? Nyilván nem túlzottan, de ne feledjük, a 19. század utazási körülményei és lehetőségei között a szoros viszonynak nem volt annyira feltétele a gyakori találkozás, mint napjainkban. Ebenhöch feljegyzésében egyébiránt még egy földvári útra utalt: „1877. augusztus 8-án anyámat70 dunaföldvári útjában Pestig kísértem, 10-én este haza."71 Nemigen kétséges, hogy az út oka özvegy Jéhn Alajosné Ebenhöch Mária, valamint két fia, Vilmos és Győző meglátogatása volt. 64Szabó Lajos halotti levele. Bp., 1895. május 15. GyMSMSL XIV. 59. 2. d. 65GyMSMSL XIV. 59. 2. d. Jénay, 5. 66Horváth: Jéhn 293. 67 Jéhn Antal gyászjelentése. Sopron, 1940. március 20. GyMSMSL XIV. 59. 1. d. 68Horváth: Jéhn 294. 69GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch, Kivonat. 70Valójában mostohaanyját. 71GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch, Kivonat.
