Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata 251 sai közül a régészként ugyancsak jeleskedő másik paphoz, Römer Flórishoz,27 amit az is mutat, hogy Rómernek a Bakonyról írott híres munkája28 is kötődik Ebenhöch személyéhez. Az abban megjelentetett, elsőként a Győri Közlöny hasábjain, 1859-ben folytatásokban napvilágot látott ún. Szünnapi leveleket Römer hozzá írta (Szünnapi levelek Ebenhöch Ferenc koroncói lelkész barátomhoz).29 A Századok pedig így írt róla: „Ebenhöch Ferencz koronczai esperes úr, társulatunk30 egyik lelkes tagja, s fáradhatlan helytörténeti búvár”.31 Említésre méltó Ebenhöch írói tevékenysége is. A tudós pap rendszeresen jelentkezett írásaival a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek lapjain, ezen túl pedig megírta Koroncó történetét is.32 Ráadásul számos természettudományos témájú cikket is közzé tett. Ugyancsak rendkívüli fontosságú a győri káptalan hiteleshelyi és magánlevéltárában végzett precíz munkája. Ezeket az iratgyűjteményeket hosszú évek során ő rendezte példás alapossággal, így például 1880-ban a Tözsanyagból alakította ki a Cimeliotheca et theca sorozatot.33 Sajátos helyzet, hogy kanonoki személyes iratait az a Győri Egyházmegyei Levéltár őrzi, amelynek egy részét ő maga rendezte. (A levéltár neve ekkor természetesen még nem ez volt, a Győri Egyházmegye területén 2000-rel bezárólag két nyilvános magánlevéltár működött: a Győri Püspöki és Káptalani Levéltár, illetve a Soproni Társaskáptalan Levéltára. Ezek 2000-ben egyesültek,34 így jött létre a Győri Egyházmegyei Levéltár.) Ebenhöch áldozatos levéltárosi munkáját Győr kiemelkedő egyháztörténésze, Bedy Vince is szükségesnek találta megemlíteni: „Ebenhöch Ferenc kiváló régészeti tudásával tűnt ki; nagy érdeme a káptalan magán- és hiteleshelyi levéltár pompás rendezése.”35 Ami a Jéhn családot illeti, hasonló a helyzet velük is, mint az Ebenhöchökkel. Azt lehetne hinni - legalábbis a német hangzású név alapján -, hogy tradicionális soproni polgárcsaládról van szó, ám ez a felületes feltételezés nem állja meg a helyét, lévén a Jéhn Tolna megyei gyökerekkel rendelkező sváb család. A Dunamenti mezőváros, Dunaföldvár 18. századi összeírásaiban ugyan még nem lelhető fel a Jéhn (Jehn) család neve,36 így csupán valószínűsíthető, de nem bizonyítható 27Rómer Flóris (1815-1889) bencés szerzetes, tanár, régész, művészettörténész, a szabadságharcban kapitányként harcolt, börtönt szenvedett, később tanár, majd - rendjét elhagyva - Nagyváradon kanonok lett. 28flómer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győr 1860. 29 Gerencsér Zsigmondi Römer Flóris és a Bakony. In: Römer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Reprint. Bp. é. n. [1990]. 234. 30Ti. az 1867-ben létrejött Magyar Történelmi Társulat. 31Magyar Történelmi Társulat: 1868. mart. 5-iki választmányi ülés. Századok 2 (1868) 3. sz. 205. 32Ebenhöch Ferenc: Koronczó története. Győr 1869 (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek). 33Vajk: Pápoc 6-7. 34Az elmúlt időszak levéltártörténetére: Balázs Péter. Győri Püspöki Levéltár, Győri Káptalani Levéltár. In: Uő. (szerk.): Magyarország levéltárai. Bp. 1983. 293—301.; Bóna László: Győri Püspöki és Székeskáptalani Levéltár. In: Blazovich László-Müller Veronika (szerk.): Magyarország levéltárai. Bp.-Szeged 1996. 134-135.; Lukácsi Zoltán-Vajk Adám: A Győri Egyházmegyei Levéltár. LSz 52 (2002) 1. sz. 45-48. 35Bedy: Győri káptalan 20. 36A továbbiakban következetesen a család által a 20. században használt írásmódot - Jéhn - használom, kivéve, ha a családnév az idézett forrásban másképp szerepel.
