Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
252 Katona Csaba az, hogy a 18. századi, Tolna és Baranya vármegyéket jelentős mértékben érintő katolikus sváb betelepítéskor költözött valamelyik ősük e vidékre. A 19. század első harmadából azonban már adatolható a Jéhn család Tolna vármegyei jelenléte: 1828-ban a Mucsin született, akkor 28 éves Jéhn Ádám töltötte be a kántortanítói posztot a helybéli római katolikus iskolában.37 Akkori jellemzése szerint magyarul és németül beszélő, józan életet élő ember volt, aki az iskolában és az egyházban megfelelően, közmegelégedésre látta el munkáját.38 Jéhn Ádám nem csupán fiúkat, de lányokat is oktatott, német és magyar írásra, matematikára, valamint hittanra.39 1830-ban ő volt a kántor a gyülekezetnél.40 A család tagjai közül a 19-20. század fordulóján többen töltöttek be különféle közéleti pozíciókat Földváron. A katolikus elemi iskola oktatói között volt például az 1904-ben elhunyt Jéhn Ferenc (özvegye nevét a Dunaföldvári Nőegylet választmányi tagjai között olvashatjuk 1910-ben41), illetve 1902 és 1906 között Jéhn Margit.42 Az Ebenhöch Ferenchez legközelebb álló dunaföldvári személyiség azonban kétségkívül Jéhn Alajos volt, aki házassága révén a kanonok sógora lett. Ő a források szerint 13 éven át tanított Földváron, mígnem 1870. augusztus 1-jén elhunyt. Fiai közül Győző apja nyomdokaiba lépett, és 1887-től folytatta a tanítói hivatást a településen,43 1910-ben már a helybéli iparostanonc iskola igazgatója volt.44 Ezenkívül ő volt a jegyzője a földvári Szőlőgazdák Egyesületének.45 A család legismertebbé vált tagja, Jéhn Alajos másik fia, Jéhn Vilmos azonban nem Dunaföldváron, hanem a Pest vármegyéhez tartozó Tinnyén látta meg a napvilágot. Annak okát, hogy miért Tinnye volt a szülőhelye, nem ismerjük, de valószínű, hogy az édesapát (és így a családot) munkája ekkor ehhez a helységhez kötötte. Annyi bizonyos csupán, hogy Jéhn Vilmos keresztelési anyakönyvi kivonatának másolata szerint 1856. április 24-én (Szent György napján) született, és még ugyanezen a napon megkeresztelte őt a római katolikus felekezet szertartása szerint Miklosovics György helybéli plébános. A keresztelési anyakönyv rögzítette, miszerint édesapja „ Aloisius Jéhn ludimagister et Notarius loci’,46 édesanyja pedig Maria Ebenhöch. Keresztszülei: „ Colomannus Hörte et Maria Hörte students.47 Jéhn Vilmos gyermekkorát azonban már Dunaföldváron és nem Pest vármegyei szülőhelyén töltötte. Az adatok szerint (mint már esett róla szó) az apa, Jéhn Alajos 1870-ben bekövetkezett halálakor már 13 évet tanított Földváron, ami azt 37 Cziráky Gyula'. Tolnavármegyei Dunaföldvár múltja és jelene. Dunaföldvár 1910. (a továbbiakban: Cziráky: Dunaföldvár) 158. 38Töttős Gábor (szerk.): Dunaföldvár története az őskortól napjainkig. Dunaföldvár 2002. (a továbbiakban: Dunaföldvár története) 112. 39Dunaföldvár története 113. 40 Cziráky: Dunaföldvár 145. 41I. m. 187. 42I. m. 158. 43I. m. 158. 44Kun Béla-Marschalkó János-Rottenbiller Fülöp (szerk.): A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú intézmények Magyarországon. Bp. 1911. 388. 45Cziráky: Dunaföldvár 179. 46 Azaz: tanító és jegyző. 47Jéhn Vilmos születési anyakönyvi kivonatának hiteles másolata. GyMSMSL XIV. 59. (Jéhn Antal iratai) 1. d.
