Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Katona Csaba: Az Ebenhöch és Jéhn család kapcsolata. Adatok Ebenhöch Ferenc kanonok családi hátteréhez
250 Katona Csaba fia, Ferenc szintén messze szakadt a mészáros gyökerektől, belőle már - katolikus egyházi pályára lépve - elsőgenerációs értelmiségi vált: láthattuk, a család eme nemzedékében ez a társadalmi mobilitáls korántsem volt példátlan eset. Elemi iskoláit szülőhelyén, Győrött végezte, majd a helyi bencés gimnázium, végül pedig a szeminárium (papnevelde) tanulója volt ugyanott.21 Mielőtt azonban helyben pappá szentelték volna — nyilván anyagi okok miatt —, gróf Szapáry József22 családjánál nyert nevelői állást23 a gróf gyermekei mellett. 1844-ben így igen távol került szülővárosától, hiszen Szapáry különböző birtokaihoz, legnagyobbrészt a Heves megyei Gyöngyöshöz kötötte állása. így esett, hogy pappá szentelésére is Heves vármegyében - konkrétan az ottani egyházmegye központjában, Egerben -, míg első miséjére akkori lakóhelyén, Gyöngyösön került sor.24 Nem sokkal később, 1845-ben a grófi családtól önként vett búcsút, miután haza akart térni szűkebb pátriájába. Szapáry József gróf igazolólevele szerint gyermekei nevelőjeként „magát иду viselte, hogy minden tekintetben véle megelégve (sic!) voltam, és csak jót róla mondhatok'.25 Ebenhöch Győrben előbb segédlelkészként tevékenykedett, majd az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc után kevéssel, 1851-től a közeli Koroncón lett plébános, míg végül majd negyedszázaddal később, 1874-ben győri kanonoki stallumot nyert. Élete 1889. július 6-án szülővárosában, Győrött ért véget. Ebenhöch Ferencnek egyházi pályája mellett igen jelentős volt előszeretettel művelt régészeti munkássága is. Ugyancsak rendkívül szerteágazó érdeklődését mutatja gyűjtői tevékenysége: növény-, pénz- és régészeti gyűjteményei egyaránt komoly értéket képviseltek. Ezek legnagyobb részét idővel a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta: értéküket jelzi, hogy a múzeum örömmel vette át őket. Ez az adományozó kedv egyébként apróbb dolgokban is megmutatkozott, amit kiválóan példáz, hogy Ebenhöch a Moson Megyei Történeti és Régészeti Egyletnek egy éremszekrényt adományozott.26 Különösen szoros kapcsolat fűzte őt neves kortár21 Győrött két szeminárium működött, az ún. kisszemnárium és a nagy szeminárium. Történetükre nézve: Bedy: Papnevelés 353—375.; Bedy: Papnevelés 181—350. A szemináriumok épületéről is ír: Zoltán Vilmos: Győr. In: Borovszky Samu (szerk.): Győr vármegye. (Magyarország vármegyéi és városai) Bp. 1910. 22Szapáry (III.) József gróf (1799-1871) császári királyi kamarás, udvari tanácsos. Felesége a Gyöngyösön birtokos családból származó Orczy Anna (Nina) bárónő (1810-1879). Gyermekeik: Sarolta (1831-1873), később herceg Auersperg Sándor felesége, Gyula (1832-1905), Iván (1835- 1926) és Imre (1838-1878). Közülük Gyula 1890-1892-ben Magyarország miniszterelnöke volt. Életére nézve legújabban: Claude André Donadello-Cseh Géza- Pozsonyi József. A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry család története. (Régi magyar családok 6) Debrecen 2007. 87-115. 23Ebenhöch autográf életrajza szerint 1843. augusztus 15-től 1845. április 30-ig volt nevelő a Szapáry családnál. GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch, Önéletrajz. Ezt erősíti meg: Kivonat sajátkezű naplómból, nagyobb kirándulások és utazásokra vonatkozólag. H. n., 1880. (a továbbiakban: Kivonat). GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch. 24GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch, Kivonat; Rajner Károly egri érseki helyettes latin nyelvű igazolása Ebenhöch számára. Eger, 1844. október 31. Másolat. GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch. 25Szapáry József gróf igazolása Ebenhöch Ferenc nevelői tevékenységéről. Pest, 1845. április 2. GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch. 26Nagy Kristóf egylet titkár köszönőlevele Ebenhöch Ferenchez, Magyaróvár, 1884. szeptember 1. GyEL GyKMlt Personalia Ebenhöch.
